Erősödik a digitalizáció, de még így is lemaradnak a magyar bankok

Világszerte a digitalizáció felgyorsítására ösztönözte a bankokat a Covid-19 járvány. A pénzintézetek 60 százaléka bezárta vagy rövidített munkaidővel működtette fiókjait, emellett komoly fejlesztésbe kezdtek. A számlanyitást a bankok 34 százaléka digitalizálta, távoli azonosítási és hitelesítési módszereket 23 százalék, míg érintésmentes fizetést 18 százalék vezetett be – egyebek mellett ez derül ki a Deloitte Digital Banking Maturity 2020-as felméréséből. A kutatás 39 ország összesen 318 bankjának digitális működéséről és piaci helyzetéről ad átfogó elemzést. Eszerint

a magyar bankok sokat léptek előre az úton, de a digitalizáció területén még nagy a lemaradásuk.

Mitől lesz digitális bajnok egy bank?

A digitális érettség felmérése három részből áll: a funkciók elérhetőségét és kiterjedtségét felmérő elemzésből, egy ügyféligény kutatásból, valamint egy felhasználói élmény (UX) tesztelésből. A funkciók meglétéről szükséges információkat több mint 180 „tesztvásárló” gyűjtötte össze, akik folyószámlákat nyitottak a vizsgált bankoknál, majd a több mint 1100 funkció mentén értékelték az egyes bankok internetes és mobil banki csatornáinak kínálatát. Ezzel párhuzamosan egy ügyféligény-kutatás is készült 4900 ügyfél részvételével, hogy kiderüljön: az egyes banki tevékenységeket milyen gyakran és mely csatornán folytatnák legszívesebben az egyes bankok ügyfelei. Ezeket egészítette ki a digitális csatornák felhasználói élmény szempontú elemzése.

A módszer segítségével mind a 318 banknak adtunk egy digitális érettség pontszámot, majd elkülönítettük a digitális bajnokokat az ügyes követőktől, az alkalmazkodóktól, valamint a digitálisan lemaradóktól. A digitális bajnokok, akik globálisan a legjobban teljesítő 10 százalékba tartoznak, olyan pénzintézetek, amelyek az ügyfeleik számára számos digitális eszközt és vonzó felhasználói élményt biztosítanak. Ők határozzák meg az iparág legfontosabb digitális trendjeit. A kutatásunk rávilágít azokra a területekre is, melyeken jelentős tér van még a fejlődésre a többiek számára

– mondta Schenk Tamás, a Deloitte Digital partnere.

Mi most a nyerő banki taktika globálisan?

A digitális bajnokok tisztában vannak vele, hogy a felhasználói élmény az ügyfélelégedettség kulcsfontosságú tényezője: 65 százalékuk felhasználó élmény (UX) szempontból a bankok top 10 százalékába sorolható. A bajnokok és a lemaradók között a számlanyitás (71 százalék vs. 23 százalék), a biztosítási termék vásárlása (44 százalék vs. 7 százalék), illetve a klasszikus bankoláson túlmutató, ún. beyond banking szolgáltatások (48 százalék vs. 11 százalék) terén jelentkeztek a legnagyobb különbségek.

Úgy tűnik, hogy a digitalizáció a bankszektorban is kifizetődik, hiszen a felmérés kimutatta, hogy mind a megtérülési mutatóik, mind saját tőke jövedelmezősége terén jobban teljesítenek kevésbé digitalizált versenytársaikhoz képest

– emelte ki Schenk Tamás.

Tennivaló azonban akad bőven. A legtöbb banknak még fel kell zárkóznia az end-to-end (E2E) digitális értékesítési folyamatok terén, hogy még jobban ki tudják szolgálni ügyfeleiket online csatornákon. A digitális bajnokok az olyan fő termékek körében is komoly előnyökkel rendelkeznek a lemaradókhoz képest, mint a folyószámlák (51 százalék vs. 23 százalék), a hitelkártyák (85 százalék vs. 34 százalék) és a személyi kölcsönök (84 százalék vs. 30 százalék), bár ezen termékek online igénylése itthon is egyre inkább elérhető.

A kihívó bankok (pl. Revolut, N26, Monzo) azzal különböztetik meg magukat az inkumbens bankoktól, hogy kezdetektől valós ügyfélproblémákra megoldást nyújtó szolgáltatásokat kínálnak. Emiatt érdemes megnézni, hogy náluk milyen szolgáltatások érhetők el. Ilyen például az ún. számlamegosztás (bill splitting), melynek segítségével egy éttermi fizetésnél könnyedén „szétdobhatjuk” az ismerőseink között a fizetett számla összegét. A kihívó bankok 26, míg az inkumbensek 2 százaléka kínál ilyen megoldást

– tette hozzá Németh Annamária, a Deloitte Digital menedzsere, aki korábban az egyik ilyen kihívó banknál is dolgozott.

Hol tartanak a magyar pénzintézetek?

A vizsgált kilenc magyar bank mindegyike a követők vagy a digitálisan lemaradók közé sorolható az eredmények alapján, ezért érdemes lehet megfontolniuk, hogy mely fejlesztésekkel juthatnak közelebb a digitális bajnok és alkalmazkodó kategóriákhoz. A kutatás eredményei segítenek ezekre a hiányosságokra rávilágítani.

A hazai pénzintézetek az ügyféléletút mindegyik szakaszán elmaradnak a globális átlagtól,

ám a szektorban több olyan fejlesztésre is sor került, amelyek azt jelzik, hogy a hazai piac is dinamikus átalakuláson esik át.

Az ilyen fejlesztések közé sorolható, hogy

március óta minden magyar ügyfél számára hozzáférhető az azonnali fizetési rendszer.

Ezen felül az online számlanyitás elterjedése, valamint a hitelezési folyamatok digitális elindítása is mutatja: a magyar bankok is fokozatosan alkalmazkodnak a digitális csatornák használatára egyre nyitottabb ügyfeleikhez. A kutatás rávilágított arra is, hogy az ügyfelek egyre inkább térnek át a hagyományos fióki csatornáról az online csatornákra és növekszik azon ügyfelek aránya, akik, ha tehetik, egyáltalán nem vennének igénybe bankfiókokat.

Digital Banking Maturity összehasonlításunk azt is vizsgálja, hogy az egyes bankok digitális érettségben hogy állnak a helyi versenytársaikhoz képest mind ügyféléletút lépések, mind digitális csatornák és banki termékek esetén. Ezáltal a bankok teljes képet kapnak digitális fejlettségükről hazai összehasonlításban, mely rávilágít olyan fontos területekre is, amelyekre stratégiai döntéseik meghozatalakor szükséges figyelniük. A globális Digital Banking Maturity felmérés adatai és összehasonlításai segítenek meghatározni a jövőbeli digitális stratégiájukat

– emelte ki Schenk Tamás.