Sikerek a pénzügyi tudatosság fejlesztése terén

Az elmúlt négy évben háromszorosára nőtt a lakosság pénzügyi kultúráját fejlesztő programokban résztvevők száma – többek között erre is rávilágít az Állami Számvevőszék kutatása, amely átfogó képet ad az állampolgárok pénzügyi kultúrájának fejlesztését célzó kezdeményezésekről. 2016-hoz képest jelentősen nőtt mind a képzések volumene, mind a képzési programok és a képzést folytató intézmények száma is.

Az ÁSZ kutatói rámutatnak, hogy a hazai pénzügyi kultúra terjesztésének eszközei sok tekintetben fejlődtek.

Az Állami Számvevőszék társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területe a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának erősítése, melyben nagy szerepet kapnak a pénzügyi kultúra fejlesztési programok. Az ÁSZ először 2016-ban mérte fel és értékelte a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket.

A felmérés eredményei akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy bár a közoktatásban tanulók jelentős hányada részesült – jellemzően nonprofit szervezetek által nyújtott – pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzésben, ezek a képzések többnyire rövidek voltak, a képzési tematika, a tananyagok rendelkezésre állása, nyilvános elérhetősége gyakran nem volt biztosított, valamint jellemzően elmaradt az eredményesség visszamérése. A 2016-os felmérés információforrásként szolgált az ÁSZ partnereinek, áttekintést nyújtott a pénzügyi kultúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia kialakítása, valamint az operatív tervek, kezdeményezések megalkotása során.

A 2016-os kutatás óta a hazai pénzügyi kultúra infrastruktúra sok tekintetben fejlődött. Számos állami kezdeményezés indult el és valósult meg: a Kormány 2017-ben elfogadta a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiát, és már rendelkezésre állnak a hét évet felölelő stratégia első két évére (2018-2019) vonatkozó cselekvési terv elért eredményei. Megjelent továbbá az első akkreditált pénzügyi kultúra tankönyv, amelyet számos segédlet követett. Tekintettel a változásokra, valamint a korábbi kutatás óta eltelt időszak hosszára, indokolt volt, hogy az Állami Számvevőszék ismételten felmérje a pénzügyi kultúra fejlesztés jelenlegi helyzetét.

A 2020-as kutatás során az ÁSZ szakemberei azt vizsgálták, hogy a képzések jellemzően kiket érnek el, milyen szervezetek, mely témaköröket, milyen módszerekkel oktatnak, milyen ezeknek a képzéseknek a minőségbiztosítottsága, illetve mely területeken történt előrelépés az elmúlt években.

2016-hoz képest jelentősen nőtt a képzések volumene, a képzési programok, valamint az azon résztvevők száma – mutatnak rá az ÁSZ kutatói.

Felhívják továbbá a figyelmet arra a pozitív változásra, hogy

az elmúlt négy évben Magyarországon háromszor annyian részesültek pénzügyi kultúra fejlesztő képzésben, mint azt megelőzően.

Az iskoláskorú tanulók jelentős felülreprezentáltsága nem változott 2016-hoz képest. A képzést végző szervezetek közül az úgynevezett nagy eléréssel rendelkezők képzik a résztvevők túlnyomó többségét, ezen belül a közoktatásban tanulók döntő hányadát, több mint egymillió diákot.

A COVID-19 világjárvány következtében kialakult gazdasági visszaesés különösen azon csoportok esetében okozhat krízishelyzetet, amelyek nem rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal, nincsenek felkészülve jövedelmük kiesésére.

Az egyéni válsághelyzetek tompítása és megelőzése érdekében fontos eszköz a pénzügyileg sérülékeny csoportok pénzügyi kultúrájának, illetve pénzügyi tudatosságának fejlesztése.

Egyértelmű javulás, hogy a korábbiaknál több program szól a pénzügyileg sérülékeny csoportoknak, azonban a hatékonyság érdekében fontos, hogy a képzések kialakításánál olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint a célcsoportok jövedelmi helyzete és társadalmi háttere.

Az ÁSZ kutatói előrelépésként értékelték, hogy a képzések átlagos időtartama hosszabb lett, valamint megjelentek a főleg felnőtteknek szóló, többnapos képzések. Előremutató, hogy a képzésekben részt vettek hatvan százaléka 3-4 órás képzésekben részesült, amelyek már alkalmasak a figyelemfelhívásra, a téma iránti érdeklődés felébresztésére.

A tudásátadás fókuszában továbbra is az egyéni takarékoskodás és pénzügyi tudatosság, a pénzügyi önismeret, attitűd és viselkedés fejlesztése állt. A nyugdíjas-kori tartalékolási stratégiák oktatásának elterjedtsége azt mutatja, hogy a képzéseket folytató szervezetek felismerték, hogy ez a demográfiai folyamatok miatt is indokolt.

Az Állami Számvevőszék kutatói azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a képzések fejlesztése során szükséges törekedni arra is, hogy

ne csupán a pénz tudatos elköltésével, hanem a pénz, a jövedelem megszerzésével kapcsolatos ismeretek köre is bővüljön.

A technológiai innovációk térnyerésével – és minden bizonnyal részben a COVID-19 világjárvány miatt is – közel kétszeresére nőtt az online, digitális tudásterjesztést is alkalmazó képzések aránya. A hagyományos oktatási módszerek használata mellett a szituációs feladatokra, helyzetgyakorlatokra épülő oktatási megoldások kerültek előtérbe 2020-ban. Utóbbi különösen alkalmas arra, hogy ne csupán ismereteket közöljön, de mentalitást és attitűdöt, a pénzügyi személyiséget is formálja.

Az ÁSZ kutatói szerint további előrelépéseket kell tenni a képzési tematikák, a tananyagok, illetve az akkreditált oktatási anyagok fejlesztésében. A képzések eredményességének mérése bár nőtt az elmúlt időszakban, kiemelten fontos lenne, hogy a képzéseket nyújtó szervezetek rendszeresen mérjék a képzések eredményeképpen mutatkozó fejlődést.

A kutatás eredményei felhívják a figyelmet arra is, hogy indokolt a képzések minőségét szavatoló szakmai garanciák megerősítése. A közpénzt is felhasználó szervezetek esetében ezen szakmai garanciák meglétét pedig a finanszírozásban résztvevő állami szervnek indokolt számon kérnie, mind a pályázati eljárások, mind a programok megvalósulásának ellenőrzése során.