Átalakulás előtt az energetikai szektor

Még a koronavírus okozta pánik és az azt követő válság sem tudta elodázni az előző évek befektetési sikertémáját: a megújuló energiát. Akik a zöldenergia-szektorra tettek, ilyen jellegű részvényekbe és tematikus alapokba fektették a pénzüket, kiemelkedő hozamot tudtak elérni az elmúlt években.

Nem új hír, de kulcsfontossá­gú, hogy az Európai Parlament 2019-ben megszavazta az Európai Unió 2050-ig terjedő, karbon­semlegességet célzó Green Deal egyezményét, amely a hosszú távú megújulóenergia-stratégiáját foglalja magában.

Európa szemszögéből ez igen ambiciózus célkitűzés, és a jelenlegitől lényegesen eltérő energiamixet feltételez: a megújulók aránya a mostani 13-ról 75 százalékra emelkedik, míg az olaj- és a fosszilisenergia-termelést 50-ről 5 százalék alá kell csökkenteni. (Nuk­leáris energiával kisebb arányban, de hosszú távon is számol az EU.)

A Goldman Sachs szerint a karbon­semlegességi célokhoz majdnem három évtizeden keresztül évente 3,5 százalékkal szükséges növelni a megújuló alapú energiatermelés volumenét. Ha elfogadjuk, hogy megvalósítható az EU célkitűzése, totális átalakulás vár az ­európai energiapiac szereplőire, kiemelten az európai közműcégekre. Ezeket a vállalatokat nevezik Green Energy Majorsnek: olyan energiatermelőknek és -szolgáltatóknak, amelyek EBITDA-jának legalább a 65 százaléka megújuló alapú energiatermelésből, illetve hálózati szolgáltatásokból eredeztethető. Kiemelten magas hányadban megújuló energiaberuházásokba forgatják vissza a nyereségüket. A legismertebb tőzsdei cégek: az Acciona, EDP, Enel, Iberdola, Orsted, RWE, SSE és a Solaria.

Elképzelhető, hogy a jövő évtizedben az európai energiaszektor az atomerőműveit bezáró németnél is radikálisabban átrendeződik. A fokozatosan emelkedő igény a megújuló energiára hosszú távon a pozitív környezeti hatások mellett az iparágra és a részvényárakra is kedvező kihatással lehet.