A bankpapíroknak kedvezhet 2021

Gazdasági várakozásaink szerint az idei év egyik nyertese az európai bankszektor lehet. A várt és részben már most is érvényesülő gazdasági környezetre refláció néven szokás hivatkozni. Ez olyan gazdasági periódust jelöl, amikor visszatér a gazdasági növekedés és az infláció, ezzel együtt a hosszú kötvényhozamok emelkednek, de összességben csak normalizálódásról, nem pedig gazdasági túlhevülésről beszélünk. A refláció kialakulását jellemzően – és most is – fiskális és/vagy monetáris élénkítés is támogatja egy gazdasági sokkot követően. Az inflációs várakozások és a hozamok emelkedése már hetek óta meghatározó jelenség a pénzügyi piacokon, a gazdasági növekedés berobbanása pedig az év második felére várható.

Az idei évre már 1,5 százalékos eurózóna-inflációt és 4,2 százalékos GDP-növekedést vár az elemzői konszenzus. Egy ilyen környezet több oldalról is pozitívan hat a bankrendszer megítélésére.

Először is önmagában a gazdasági növekedés több csatornán keresztül javítja a bankok helyzetét.

A gazdasági környezet javulásával, a munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan javul a banki hitelportfólió minősége, kisebb lesz a nemteljesítési kockázat, ami alacsonyabb céltartalékképzési kötelezettséget ró a bankokra (2020-ban pedig a banki eredmények leginkább a céltartalékok megugrása miatt romlottak). A másik fontos tényező a volumenhatás, hiszen a gazdasági növekedés a hitelezési volumenre és a tranzakciók számára is pozitívan hat, ami a díjbevételek növekedését eredményezheti.

Másrészt az infláció visszatérése a monetáris politika normalizálódásának irányába mutat. Ez hosszú folyamat lesz, valószínűleg az eszközvásárlási programok csökkentésével, majd kivezetésével fog kezdődni, amit az alapkamat emelése követhet.

Még évekre lehetünk a jegybanki kamatemeléstől, de az ide vezető útra már ráléptünk. A következő években szigorodhatnak a pénzügyi kondíciók, és rendkívül alacsony értékről a kamatmarzsok is emelkedésnek indulhatnak, javítva a banki profitabilitást.