A járvány előtt sem számíthattak kamatra a német bankok betétesei, az elmúlt egy évben azonban több mint négyszeresére nőtt a negatív rátát alkalmazó pénzintézetek száma. A németországi kereskedelmi és állami bankok, illetve a takarékbanki hálózat tagjai közül 237-ben már levonással büntetik a nagy összegű betéteket, a kamat átlagosan mínusz 0,4–0,6 százalék, amelyet a 25 000–100 000 eurós limit feletti állomány után alkalmaznak.
Tavalytól a piacvezető bankok is pénzt kérnek a betétek befogadásáért, amelyekből viszont tele a padlás: 2020-ban a rengeteg elhalasztott fogyasztás miatt a németeknél is látványos csúcsokat döntöttek a megtakarítások.
A korábbi pénzügyi válság után 1,57 ezermilliárd euró lakossági betét volt a bankrendszerükben, egy éve 2,4 ezermilliárd, idén január végén pedig 7 százalékkal több, 2,57 ezermilliárd euró.
A német bankoknak azonban nem éri meg az Európai Központi Banknál pénzt parkoltatniuk, hiszen ott mínusz fél százalék kamatot „kapnak”, s az EKB kommunikációja szerint a helyzet a közeljövőben sem változik. Szintén negatív a háromhavi bankközi kamatláb (Fibor) is, amelynek átlaga januárban mínusz 0,54 százalék volt, az ügyfélbetéteknél tehát olcsóbban jutnak forráshoz, így egyre kevésbé fogadják örömmel a hozzájuk betérők euróit.
Sőt, mint arról a The Wall Street Journal (WSJ) a hét közepén beszámolt, még segítenek is az ügyfeleknek megtalálni, hova érdemes vinni a pénzüket. A lakossági szegmensben a negatív kamat viszonylag új jelenség, a bankok sokáig ódzkodtak tőle, inkább a vállalati ügyfeleknél alkalmazták, a retail üzletágban sokáig inkább magasabb díjakat vetettek be a mínuszos kamat helyett. Az üzleti napilap beszámolt egy düsseldorfi ügyfélről, akit arról értesített a számlavezetője – a Commerzbank –, hogy ezentúl a 100 ezer euró feletti betétjére évi mínusz 0,5 százalék kamatot számol fel.
Hogy ezt elkerülje, 60 ezer eurót átcsoportosított olasz és svéd bankokba a 2013-ban elindított Raisin nevű online platform használatával, amely tulajdonképpen az európai banki kínálatok közti eligazodást segítő szolgáltatás.
A cikk szerint a Commerzbank ügyfele végül nem is törődött azzal, hogy melyik ország melyik bankjába kerül a pénze, a felkínált 0,8 százalékos kamattal viszont elégedett volt, az európai betétbiztosítás 100 ezer euróig érvényes védőernyője miatt pedig aggódnia sem kell a pénzéért. „Évek óta nem fizetnek kamatot a német bankok a náluk lévő betétek után, de hogy ezért még pénzt is kérjenek, az már sokaknál kiverte a biztosítékot” – indokolt az ügyfél. A WSJ megkeresésére a Commerzbank sajtóosztálya elmondta, nem elsődleges céljuk a betétgyűjtés, az ilyen céllal hozzájuk érkezők számára általában más befektetési ajánlatot dolgoznak ki.
A Raisin fő piaca egyébként nem meglepő módon épp Németország, de tavaly Európa-szerte 40 százalékkal nőtt a náluk regisztráltak száma, amely most 325 ezerre tehető.
A rajtuk keresztül áthaladó betétállomány pedig 50 százalékkal, 30 milliárd euróra emelkedett tavaly.
A fintech szolgáltató sikere a német nagybankok figyelmét sem kerülte el, a Deutsche Bank például épp ezt megirigyelve vásárolta be magát a Raisin vetélytársába, a Deposit Solutionsba. Azóta a negatív kamatoktól idegenkedő ügyfeleiket ide, majd végső soron az osztrák és francia bankokhoz irányítják át.
Máshol is egyre nehezebb megőrizni legalább a pénz nominálértékét.
A dán jegybank jelentése szerint a betétesek negyede kénytelen-kelletlen égeti a pénzét a német ügyfelekhez hasonló módon.
A finn központú Nordea Bank dán leánya például az idei évtől mínusz 0,75 százalékos kamatot alkalmaz a 250 ezer dán korona feletti összegekre (a limitet 750 ezer koronáról szállították le). Jó hír azonban, hogy az érintett ügyfeleknek nullaszázalékos hitelt is nyújtanak, januártól például már a 20 éves futamidejű jelzálogkölcsönt is nullás kamattal kínálják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.