Hasít hazánkban az elektronikus fizetés

Európában 2019-ben Magyarországon növekedett az ötödik leggyorsabban egy főre vetítve az elektronikus fizetési tranzakciók száma 2019-ben – derült ki az Európai Központi Bank által most közzétett statisztikákból.

Eszerint 2019-ben Magyarországon – a pénzügyi intézmények egymás közötti átutalásait nem számítva – 1,476 milliárd fizetési tranzakció történt, amely egy lakosra lebontva évi 151,1 tranzakciónak felel meg.

Az adatok szerint míg 2015-ben egy magyar minden tíz napból három napon fizetett bankkártyával, vagy küldött átutalást, addig

2019-ben tízből már négy olyan nap volt, amikor valamilyen elektronikus banki pénzforgalmi szolgáltatást vett igénybe.

Az egy lakosra jutó elektronikus fizetési tranzakciók száma a 2018-as 136,6-ról emelkedett a 2019-es 151,1-re. Az általunk elért 14,8 százalékos növekedésnél jobb adatot csak Románia, Bulgária, Lengyelország, valamint két kis lakosságú ország Málta és Lettország tud felmutatni a 2019-es évről.

A megfigyelt időszak statisztikájában éllovas Románia több mint 25 és Bulgária 20 százalékot meghaladó növekedéséhez ugyanakkor fontos hozzátenni hogy keleti szomszédunknál még így csak évi 65, Bulgáriában pedig 100 elektronikus fizetés jut egy főre számítva. Ezekhez az országokhoz képest tehát Magyarország kifejezetten fejlettnek számít. A 2019 es növekedési bajnokok közül ugyanakkor a többi ország mind előrébb áll mint hazánk.

Ennek ellenére megsüvegelendő, hogy Magyarország a 2019-es, 14,8 százalékos növekedéssel közel kétszer olyan gyors bővülést tud felmutatni, mint a 7,8 százalékkal bővülő euróövezet,

s csökkent a hátrányunk a 2019-ben 8,6 százalékos bővülésre képest EU-átlaghoz képest is. Sőt, 2019-ben a V4-ekre is sikerült ráverni, hiszen a négy visegrádi országban a növekedés csak 13,5 százalékos volt.

Ötéves távlatban viszont már nem állunk ilyen jól az elektronikus tranzakciók bővülését vizsgálva, hiszen ebben az összevetésben az egy főre eső tranzakciók számában mindössze 38,6 százalékos növekedés tudunk felmutatni, ami a 19 helyre jó az európai összevetésben.

A legdinamikusabban a 2010-es évek második felében egyébként Görögország nőtt, ahol 123 százalékkal növekedett az egy főre eső elektronikus tranzakciók száma.

Ugyanakkor 2019 végén még így is csak a magyarországi tranzakciók 84 százalékán áll a dél-balkáni ország, ami azért némileg meglepő, hiszen azt gondolnánk, hogy a turizmusra épülő gazdaság jóval előrébb jár az elektronikus fizetésben.

Miután a fejlettebb országokban a magas bázis miatt lassul a növekedés üteme, Magyarország még ezzel az adattal is felzárkózási pályán áll, hiszen míg 2015-ben az évi 109, egy főre eső elektronikus fizetési tranzakció az euróövezet 216,6 tranzakciós átlagának 50,3, még a teljes EU 224,6-os értékének 48,5 százalékára rúgott, addig 2019-ben az euróövezet országainak 286 tranzakciós átlagának 52,8 százalékán állunk, s immár az EU teljes átlagával összevetve is 51 százalékra küzdöttük fel fejlettségben.

Az unió euróövezetnél komolyabb fejlettségét a Svédország, és az azóta már az EU-ból is kilépett Egyesült Királyság adta.

Svédországban 2019-ben egy polgár átlagosan 545 fizetési tranzakciót bonyolított le a statisztikák szerint, míg az Egyesült Királyságban egy főre évi 453 elektronikus fizetés jutott. Az euróövezetben ilyen arányokat csak Finnország és Hollandia tud felmutatni.

A visegrádi országokkal összevetve ötéves intervallumban Magyarország rontott a helyzetén:

míg 2015-ben az egy főre vetített elektronikus tranzakciók hazai száma a visegrádi országok átlagának 87,4 százalékát tette ki, addig 2019-re már csak a a V4-átlag 76,8 százalékát érjük el.

A magyar 38,6 százalékos bővüléssel szemben Lengyelországban öt év alatt 82 százalékkal ugrottak meg az egy főre eső elektronikus fizetési tranzakciók, ott már több mint 230 egy tranzakció jut egy lakosra évente. Csehországban 60, Szlovákiában 48-os volt az öt éves átlagos növekedés.

Bár a 2019-es jó teljesítménnyel némileg javítottunk – 2018-ban a V4-ek átlagának 75,9 százalékán álltunk – ám továbbra is mi vagyunk a legszerényebben teljesítő visegrádi ország – már Szlovákiában is közel 200 elektronikus fizetés tranzakció jut egy polgárra évente. Nagy kérdés, hogy a 2020-as, pandémiás évben az egyébként komoly bővülést mutató magyar adatok miként állják majd meg a helyüket az európai összevetésben.