Késlekedik az állami lazítás, érdemes lehet szűkíteni a kínai portfóliót

A kínai magánszektor gyakorlatilag valamennyi ágazata jelentős lassulásnak indult, amiért elsősorban az állami szabályozások szigorítása okolható. A tavaly bevezetett tőkeáttétel-korlátozások az építőipar válságához vezettek, az új antitröszt és társadalompolitikai irány a technológiai óriásokat veti vissza, a fokozatos karantén intézkedések a szolgáltatóipart helyezik nyomás alá, a klímapolitika pedig az ipari termelést hátráltatja. A magánszektor problémáit az állami lazítás tudná kompenzálni, ez azonban elmaradt. Az elemzői konszenzus a magas önkormányzati költekezésre, a tartalék ráta csökkentésére, és az építőipari szabályozások enyhítésére számított az ősz beköszöntével, egyelőre azonban csak marginális szabályozási könnyítéseket látunk.

Az önkormányzatok költségvetési lazítását megnehezíti az építőipari recesszió, a helyi bevételek ugyanis több mint 40 százaléka telekeladásokból származik. Ami az építőipart illeti, az eddigi intézkedések úgy látszik nem bizonyulnak elégségesnek, az elmúlt napokban ugyanis már a relatíve egészséges ingatlanfejlesztők kötvényei is szenvednek, számos fejlesztő részvénye pedig új 52 hetes mélypontra esett. Mivel az ingatlanfejlesztők az offshore dollárpiacon bocsátották ki kötvényeiket, így ezen értékpapírok árfolyama elsősorban a külföldi befektetők hangulatát tükrözi, ami meglehetősen nagy pesszimizmusról árulkodik.

Úgy látszik, az ingatlanpiac körüli bizonytalanság a kínai lakossági befektetők bizalmát is megrengette. A Caixin értesülése szerint az új befektetési alapok bevezetése októberben 90 százalékkal esett vissza szeptemberhez és az előző évhez képest. Nem meglepő, hogy jelenleg sem a belföldi lakossági, sem pedig a külföldi intézményi szereplők nem akarják tovább növelni kitettségüket, hiszen az államtól érdemi lazítás még nem érkezett. Az állam pedig várhatóan nem fog sietni ezzel, hiszen a jüan erős, a főbb részvényindexek korrekció helyett inkább csak oldalaznak, a GDP előrejelzések pedig optimisták. Várhatóan egy szélesebb piaci korrekcióra lenne szükség, hogy a döntéshozók érdemben változtassanak, az állam közbeavatkozása nélkül ugyanis könnyen kialakulhat egy önmagát erősítő negatív gazdasági spirál, ami gazdasági recessziót eredményezhet.