Szilveszteri jókívánságok a forintnak

Az év utolsó napján egy kicsit beleástam magam a szilveszteri szokásokba és babonákba. Van belőlük bőven. 

A Magyarországon ismert és sokak által rendszeresített szerencsét hozó vagy éppen azt veszélyeztető tevékenységek a legtöbbünk számára ismertek, ezért egy kicsit a nemzetközi babonák tekintetében néztem körül.

Spanyolországban (ahol csütörtökön rekordszintre ugrott az infláció a decemberi 6,7 százalékos értékével) 12 szőlőszemet esznek az éjféli harang 12 ütésével szinkronban. Aki elszámolja magát, arra balszerencse vár. Olaszországban (ahol az új államfő kinevezése hozhat komoly izgalmakat 2022 első hónapjaira és ezáltal az európai befektetői hangulatra) a régi megunt kacatokat szó szerint az ablakon át dobják ki lomtalanítás címén. Dániában (ahol a nemzetközi trendekkel szemben a jegybank szeptemberben még kamatot csökkentett és azt továbbra is negatív szinteken tartja) edényeket és üvegeket törnek össze, ami minél több darabra válik szét, annál nagyobb szerencsét jelent. Oroszország (ami nemcsak 2021-ben, de várhatóan a következő évben is kulcsszerepet játszik majd az energiaárak alakulásában, és az ukrán helyzet miatt is sokat beszélünk majd róla) egyik legfontosabb újévi szokása, hogy a jövő évi kívánságokat egy kis papírra felírják, majd azt elégetik és a keletkező hamut a pezsgőbe szórva megisszák. Persze nem azért, hogy az orosz pezsgő minőségét feljavítsák, hanem hogy a vágyaikat magukba szívhassák. 

No de mindez hogyan kapcsolódik a forint árfolyamához? 

Nem tudhatjuk pontosan, mi történt 2020 szilveszterekor, de az idei év nem volt a legszerencsésebb a magyar forint számára. Vagy a csirke kaparhatta el azt, vagy egy hallal úszott el, de az is lehet, hogy valaki már elsején kimosta a szerencséjét. Ami tény az árfolyamgyengülés tovább folytatódott, és az idei évben is történelmi rekordszinteket láthattunk az euró és a dollár ellenében is.

Sok szempontból izgalmas év volt, hiszen számos hatás alakította a feltörekvő devizák árfolyamát, a hullámokban érkező vírusfélelmektől kezdve a folyamatosan emelkedő infláción keresztül a nemzetközi hangulatingadozásokig. 

Sokszor hasonlítottuk az árfolyam mozgását a régiós versenytársakhoz, a lengyel zlotyhoz vagy a cseh koronához, de végül a teljes év tekintetében ebben az összehasonlításban is alulmaradt a hazai fizetőeszköz.

Ugyanakkor az év utolsó szakaszában egyértelművé vált, hogy a jegybank határozott eszközökkel lépett fel a forint gyengülésének megállítására, és sikerült is stabilizálni a 370-es euróval szembeni érték körül, ez azonban továbbra is a történelmi rekord közvetlen közelében van. Amit tehát a forintnak így az év utolsó napján kívánhatok, hogy ezúttal a szerencsét hozó babonákkal találkozzon, és mindenképpen kerülje el őt a balszerencse 2022-ben.

Bízom abban, hogy a jegybank elöljárói szinkronban tudnak maradni a 12 harangütéssel és nem számolják el magukat ... a szőlőszemek tekintetében. 

Jó lenne, ha eljuthatnánk 12-ig (mondjuk dollár–forint esetében 312-ig). Valamint hiszek abban is , hogy a földhöz vágott pezsgőspohár a lehető legapróbb darabokra törik szét, de egyik darabja sem marad majd szilánk a szemünkben. Miközben a világ minden országában (nem csak Olaszországban) a régi elavult pénznyomdákat kidobálják az ablakon, de azért figyelve arra, hogy ne essen senkinek a fejére.

Végül, de nem utolsósorban én magam felírom a forinttal kapcsolatos kívánságomat egy papírcetlire, és a tűzijáték meggyújtása előtt ezt égetem el, hogy hamuját a pezsgőmben feloldva megihassam. Így egyesülök a kívánságommal, ami nemcsak nekem, de a forintnak is szebb 2022-es évet hozhat majd.

Mindezeket a szokásokat pedig a számomra legszimpatikusabb svájci hagyománnyal tetézném (ahol egyébként a jegybank évek óta a túl erős frankkal folytat szélmalomharcot), akik 12 szem szőlő helyett 12 korsó sört gurítanak le éjfélkor. Persze csak azért, hogy szerencséjük legyen. BÚÉK 2022!