Bombaként robbant a tőzsdéken az orosz-ukrán háború

A tőzsdéken is jelentős pusztítást végzett Oroszország Ukrajna elleni, csütörtök hajnalban megindított inváziója. A moszkvai és az ukrán tőzsdén ideiglenesen a kereskedést is beszüntették, a rubelben jegyzett MOEX a dollárban számolt RTS egyaránt bő negyedével értékelődött le a nap folyamán, a reggeli órákban még ennél is súlyosabb volt a veszteség. A legnagyobb orosz bank, a Sberbank árfolyama pedig 66 százalékkal szakadt be a londoni börzén. A hadiállapot mellett az Oroszország elleni szankciók miatt is főhet a befektetők feje, melyek várhatóan ugyanúgy fájnak majd az európaiaknak, mint az oroszoknak.

A konfliktus a befektetői döntéseket ugyancsak mozgató jegybanki alapkamatok alakulását is befolyásolhatja. A KBC Equitas elemzése szerint, ha lassulna a gazdaságok növekedése a potenciális szankciók miatt, akkor jó eséllyel alacsonyabb egyensúlyi kamatszint is elegendő lehet. Az energiaárak további emelkedése ugyanakkor még inkább aláfűthet az inflációs folyamatoknak, ami viszont éppen csökkentené a jegybankok mozgásterét, hogy alacsonyabb kamatszinttel is beérjék. Ennek pedig nyilván érdemi hatása lehet a kamatemeléseket szigorúan árazó tőkepiacokon is.

Így nem csak a háború közvetlen érintettjeinél robbant a piaci bomba, egész Európa, sőt a világ tőkepiacai is beleremegtek a katonai konfliktusba. A páneurópai Stoxx 600 3,5 százalékkal került lejjebb, a főbb nyugati részvényindexek közül a frankfurti és a párizsi is 4,5 százalékos esést volt kénytelen elkönyvelni, leginkább az orosz kitettséggel bíró európai bankokat ütötték a befektetők.

A konfliktushoz közelebb álló kelet-közép-európai feltörekvő piacokon még masszívabbak voltak a pánikeladások. A magyar tőzsde két számjegyű zuhanással kezdett, a BUX 42 ezer pont alá, egy éves mélypontra is benézett. A legnagyobb nyomás itt is a pénzügyi szektorra, azaz az OTP-re nehezedett, amely kiemelkedő forgalomban 20 százalékos szabadeséssel nyitott. A bankpapír kereskedése a nyitást követő percekben rövid ideig szünetelt is, de még kora délután is közel 15 százalék feletti mínuszban járt a kurzus. Az ugyancsak jelentős kelet-európai kitettséggel bíró Richter árfolyama 10 százalékot zuhant, míg a Mol piacán hét százalékos volt a mínusz. Gyakorlatilag minden hazai papírt adtak a kereskedők, még a kora reggel rekord eredményt jelentő Masterplast is nyolc százalékot zakózott.

A háború a magyar cégek közül elsősorban az OTP-t és a Richtert érintheti, a csütörtöki piaci reakció azonban túlzó Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Az OTP eredményének mintegy 14 százaléka származik a két hadakozó országból, míg a Richter – melynek gyógyszergyártóként aligha kell tartania szankcióktól – árbevételének ötöde jön innen.

A két cég fair értéke gyakorolt negatív hatás így összességében 10 százaléknál kisebb lehet a jelenlegi, közepesen negatív forgatókönyv szerint, ennél viszont mindkét cég részvényárfolyama jóval nagyobbat esett az orosz-ukrán konfliktus hatására – húzta alá a szakértő. A Mol számára – a rövid távú piaci negatívumokon túl – felemás a jelenlegi helyzet, a gyengülő forintnak és a 100 dollár fölé dráguló olajárnak a kitermelésben eredménynövelő, a finomításban viszont a szűkülő marzsok révén kedvezőtlen hatása lehet.