Így érhet véget a devizahitelesek kálváriája a régióban

Nincs szerencséje az OTP bankcsoportnak az elmúlt időszakban a szabályozói környezetben bekövetkezett változásokkal, legutóbb Szlovénia parlamentjének felsőháza fogadott el egy olyan törvényt, amely 30 milliárd forint körüli veszteséget jelen a magyar pénzintézet ottani leányainak.

Az intézkedés, bár még nem végleges annak kimenetele, érthető módon nem volt támogató az OTP Bank részvényére nézve, a törvény szerdai elfogadását követő két kereskedési napon összesen 3,5 százalékkal csökkent annak árfolyama.

Dél-nyugati szomszédunk egy, a lakossági hitelekre vonatkozó svájci frank törvényt alkotott, amelynek lényege, hogy a bankok kénytelenek visszafizetni mindazt a veszteséget az adósoknak, amelyet a devizaárfolyam 10 százaléknál nagyobb mértékű elmozdulása okozott. Azok a hitelesek érintettek, akik 2004 és 2010 között adósodtak el az alpesi ország devizájában.

A szlovén bankszektor becsült vesztesége az új törvény miatt 300 millió euró (106 milliárd forint) és mivel korábban is vett már egy bankot az ottani piacon és folyamatban van további egynek a lezárása, az OTP sem ússza meg, hogy a kasszához járuljon.

Mérlegfőösszeg alapján 8 százalékos piaci részesedéssel bír az OTP a 2020 januárjában megvett SKB-n keresztül. Nagyobb falat a Nova KBM megszerzése, amellyel további 20-21 százalékos részesedése lesz a magyar csoportnak Szlovéniában, ez a tranzakció a tervek szerint áprilisban zárul.

Az Erste szakértői úgy értékeltek, hogy a szlovén kormány ugyan 300 millió eurós teljes banki veszteséget jósol, de a pénzintézetek ennél magasabb értékkel számolnak. Ezért a végleges negatív hatást nehéz megbecsülni, de a piaci részesedéseket alapul véve, az SKB és az NKBM vesztesége 24 millió, illetve 60 millió euró körül alakulhat, vagyis 8,6 milliárd és 21,6 milliárd forint.

Ez hozzávetőleg 35 illetve 80 forint mínuszt jelent részvényenként az OTP valós értékében

– írták a másnapi kommentjükben. A jó hír a történetben, hogy a döntéssel valószínűleg vége a CHF mizériának a régióban. A svájci frankban denominált jelzáloghitel állomány csúcsa 1,25 milliárd euró volt 2008-ban, jelenleg ennek ötödével tartoznak az ügyfelek a szlovéniai bankoknak.

A pénzintézetek szerint a rendelet végrehajtása egyébként részben kivitelezhetetlen, mert a törvényi előírások alapján csak tíz évig kötelesek tárolni ügyfeleik adatait, így a 2012 előtt visszafizetett hitelekről már nem rendelkeznek dokumentumokkal. Erre is hivatkozva a Szlovén Bankszövetség az alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt. 

Az OTP eddig nem kommunikálta a várhatóan a leányaira veszteséget, a szektortársak viszont igen.

A legnagyobb vesztes az osztrák tulajdonú Addiko Bank AG, amely 100-110 millió eurót kénytelen majd elszámolni a 2022-es eredménye terhére.

Érintett még a Unicredit, a Sberbank és az Intesa is, közleményük szerint a törvény negatív hatású a bankrendszer stabilitására és árt a jogbiztonságba vetett bizalomnak is.

Egy utolsó szalmaszál talán még maradt a magyar bankcsoport kezében. A Nova KBM vételára eddig nem volt ismert, az első hírek egymilliárd eurós tranzakcióról szóltak. Itt látszik némi esély, hogy a törvényben rögzített kötelezettségre hivatkozva további összeget alkudjon le a vételárból az OTP, de mint a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési osztályvezetője, Le Phuong Hai Thanh a VG-nek elmondta, nem igazán jók a magyar részről a kilátások, főleg arra nem, hogy a teljes összeget beszámítsák.

A szakértő szerint a piaci részesedés arányos veszteség 30 milliárd forint is lehet, de valószínűleg kevesebb lesz ennél. A végleges összeg attól is függ, az érintett pénzintézetek mennyire voltak aktívan a CHF-hitelezésben.

Az OTP pechére azonban épp a nagyobb szerzemény (NKBM) hasított ki magának vastagabb szeletet a svájci frankhitelezés tortájából.