Csányi Sándor vételeiben bíznak az OTP-részvényesek

Változatlanul magas forgalom mellett kereskednek az OTP-papírokkal, szerda délutánra már több mint 44 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a bankpapírok. Megdőlhet az elmúlt napok csúcsa a részvény forgalmában: a volumen február 24-től kezdve folyamatosan a szokásos napi mennyiség többszöröse, március elsején például közel 60 milliárd forint közelében kereskedtek a bankpapírral.

Szerdán az árfolyam 6 százalékos mínuszban is járt, délutánra javult a helyzet, 10 300 forint körül billeg az árfolyam, ezzel a mindenkori 19 400 forintos árfolyamcsúcs közel fele elolvadt már. De még a jelenlegi ár is magasabb mint a bank egy részvényre jutó saját tőkéje, amely a 2021 szeptember 30-i állapot szerint 9645 forint.  

A VG üzletkötőktől úgy értesült, a szokatlanul magas forgalom részben a hazai magánbefektetőkhöz kötődik, akik közül többen kényszerből adják el a részvényeiket, mivel a tőkeáttételes pozícióik fedezettsége a likvidálási szintekre esett az elmúlt napokban. Többen arra számítanak, hogy ezeken az árfolyamokon már az OTP Bank elnök-vezérigazgatójához, Csányi Sándorhoz köthető Sertorius alap is elkezdi vásárolni a bank papírjait, mint ahogy tette legutóbb épp 2020-ban. 

Megerősítette az Erste elemzője is, valószínű, hogy kényszer-eladásokat látunk most a piacon. Ennek egyik oka a tőkeáttételes pozíciók növekvő fedezetigénye, a másik pedig az, hogy a jelek szerint egyes indexkövető alapok is az eladói oldalt erősítik: például az MSCI Emerging Markets Europe Index tíz legnagyobb súllyal szereplő részvényéből nyolc orosz, amelyekkel jelenleg nem lehet kereskedni, így a szintén Top 10-es PKO és OTP papírjait adják az alapkezelők.

Az is furcsa, hogy a Raiffeisen és az OTP Bank részvényeinek árfolyama úgy feleződött le a mindenkori csúcshoz képest, hogy az osztrák bankcsoport nyereségének 40 százaléka érkezik Ukrajnából és Oroszországból, míg a magyar riválisnál ez az arány 15 százalék - írták az összefoglalójukban. Pedig az OTP tőkehelyzete stabil, s ezt nem csupán a bank és az elemzők hangsúlyozzák, de szerda reggel a Magyar Nemzeti Bank is megerősítette a Reutersnek. 

Az Erste szakértői szerint egyelőre nem tudni meddig tartanak a kényszereladások, de addig a piac biztosan nem a fundamentumok alapján áraz, utána viszont nem kizárt egy gyors felpattanás. Úgy vélik, az orosz tőzsde újranyitása is enyhíthetné az OTP-re nehezedő nyomást. A bank fundamentumai egyébként továbbra sem rosszak, a szerdán megjelent konszenzus szerint a hitelintézeti csoport rekord nyereséggel zárhatta a tavalyi évet, a várakozások szerint 504 milliárd forint lehetett az adózott eredmény. 

Zsiday Viktor befektető is véleményt mondott a turbulens piaci viszonyokról szerdán. Szerinte nagyon hasonló események zajlanak régiónkban most, mint 1998-ban. Akkor az orosz részvények ára a töredékére esett, a kereskedés befagyott, és a kelet-európai fókuszú befektetési alapokból ijedten kiszállni próbáló befektetők készpénzigényét úgy elégítették ki az alapkezelők, hogy adtak mindent, amiben még volt likviditás (elsősorban magyar részvényeket). A pénzt persze a részvények eladása után ki is kellett vinni az országból, ami azonnal gyengíteni kezdte a forintot. Ehhez járult még hozzá a korábban tömegesen nyitott, kamatkülönbségre játszó (carry-play) pozíciók (gyakran kényszer)zárása, ami szintén a forintot gyengítette. 

A magyar részvények ára akkor mélyen a fundamentális értékük alá esett, de ez nem érdekelte az alapkezelőket: azonnali pénzre volt szükségük befektetőik kifizetéséhez, és máshonnan nem nagyon tudták előteremteni, mint a leglikvidebb kelet-európai értékpapírjaik likvidálásával. Így esett például 27000-ről 3700 forintig a Richter, de felezett az OTP, és a Mol is. Szintén jellemzőek voltak az akkori és mostani piacra is a hatalmas, akár napon belüli 10-15%-os fel-le mozgások – írta blogbejegyzésében a szakember.