Egyre erősebb a kriptolobbi

Az egyre megosztottabb amerikai politikában ritkaság, amikor a két vezető párt politikusai képesek együttműködni, ám a kriptoeszközök területén úgy tűnik erre is van példa. Az Egyesült Államok törvényhozása sokáig igyekezett figyelmen kívül hagyni a kriptovalutákat, és a szabályozó hatóságok is távol tartották magukat ezektől az eszközöktől, miközben a kriptók drámai növekedést értek el, így egyre kevésbé lehet azokat figyelmen kívül hagyni. Ám mint a Financial Times írásából kiderül, az iparág szereplői közben szorgosan toborozták szövetségeseiket, így mára mind a képviselőházban, mind a szenátusban rendelkeznek mind a két pártból szövetségesekkel.

Értékpapírnak tekinthetőek-e a kriptók?

A szabályozatlanságok mindenesetre sok szereplő kihasználta, a kritikusok szerint gyorsítva előadva az elmúlt 200 év pénzügyi tragédiáit. Való igaz ugyanis, hogy a digitális eszközök területén olyan dolgok is legálisak, amik a hagyományos értékpapírok esetében nem – ilyen például az eszköz eladása, majd rögtöni visszavásárlása, mely segíthet az adóterhek mérséklése kapcsán, a megdöbbentő mértékű tőkeáttét vagy épp az árak manipulálása, felpumpálása. Azonban nincs egyetértés azzal kapcsolatban sem, hogy ezek a digitális zsetonok értékpapírnak számítanak-e.

Az amerikai határidős árupiaci ügyleteket felügyelő hatóság 

2015-ben a bitcoin kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az árupiaci terméknek tekinthető. 

A kriptopárti politikusok szerint hasonló módon kellene a többi kriptopénzt is felfogni, ám ezek esetében a zsetonok létrehozói vállalatok, szemben a bitcoin álnevet viselő alkotójával.

A demokrata párti Ro Khanna szerint a kriptók értékpapírként történő felfogása az azok vonzerejét jelentő decentralizációt korlátozná, pedig elméletileg ezek az eszközök a keleti-parti nagy bankok és a nyugati-parti Szilícium-völgy túlzott szerepét korlátozhatnák. A politikus szavaiból az nem derült ki, hogy ez hogyan valósulhatna meg, hiszen a legtöbb kripto vállalkozás finaszírozása ezekből a központokból érkezik.

Szeretné viszont értékpapírként kezelni a digitális zsetonokat Gary Gensler, aki az értékpapír és tőzsdefelügyeletet (SEC) vezeti, 

és aki korábban az MIT-n órát is tartott a blokklánc és a pénz kapcsolatáról. Az ethereum kapcsán Gensler elmondta, hogy az teljesíti a Howey-tesztnek nevezett feltételeket (részesedést fejez ki egy profitorientált vállalkozásban), ami alapján tehát értékpapírnak tekinthető. Amikor 2017-ben gombamód szaporodtak a kriptobevezetések, melyek jelentős része csalás volt, hónapokig tartott, mire bármiféle hatósági lépés történt, az ezek alapján tett lépések pedig a mai napig nem zárultak le. A szabályozói arbitrázs lehetőségét pedig a kriptocégek igyekeznek is kihasználni, előrelépés leginkább a pénzmosás-elleni és az ügyfélismereti téren történt, ám ezek végrehajtását is nehezíti, hogy a legtöbb vállalkozás különböző offshore helyszíneken jelenti be székhelyét.

A törvényhozás lemaradásán viszonylag keveset segít Joe Biden ebben a hónapban közzétett elnöki rendelete, mely főként arról szól, hogy a különböző hatóságok egymás között játszák le a hatásköri problémákat, valamint vizsgálják meg ezen eszközöket. Mindeközben a Kongresszus kriptobarát képviselői sem tétlenkednek és igyekeznek az új eszközök számára kedvező hatású törvényeket elfogadni. A demokrata Josh Gottheimer a szabadon lebegő árfolyammal rendelkező kriptoeszközök mellett kulcsfontosságúnak tartja a különböző devizákhoz (leggyakrabban a dollárhoz) kötött stabil coinok szabályozását.

Mennyire stabil egy stabil coin?

Ezen eszközök azt ígérik, hogy az általuk kibocsátott eszközök fedezete folyamatosan biztosítva van, ám ezzel kapcsolatban merülnek fel kérdések, különös tekintettel a legnagyobb ilyen eszköz, a tether kapcsán. Tekintve, hogy ezen eszközök piaci kapitalizációja összesen már jóval meghaladja a 100 milliárd dollárt, továbbá a tény, hogy a stabilcoinok biztosítják a piac likviditását (az összes tranzakció kétharmadát adva), az ezek mögött álló fedezet valódisága kulcsfontosságú. A kételyeket jól jellemzi az egyik egykori amerikai tisztviselő véleménye, aki szerint a tether egy pénzügyi Csernobil, ami bármikor bekövetkezhet.

Gottheimer javaslata szerint 

a megoldás vagy az lehet, hogy ilyen eszközöket csak szabályozott pénzintézetek bocsáthatnak ki, vagy az, hogy a kibocsátóknak bizonyítaniuk kell, hogy a szükséges fedezet rendelkezésre áll, készpénzben, amerikai állampapírokban vagy más hasonló likvid eszközökben.

A szektor emberei

A képviselőházi blokklánc frakció közel 40 tagot számlál, míg a szenátus pénzügyi innováció frakciójának hét tagja van, azt a wyomingi Cynthia Lummis republikánus és az arizónai demokrata Kristen Sinema vezetik. Noha ezek a számok mind a képviselőház, mind a szenátus esetében a testületeknek csak töredékét jelentik, a megosztottság miatt rendkívüli mértékben nehezítik a kriptók korlátozását. Lummis a szenátus bankfelügyeleti bizottságában viselt pozíciója segítségével a jegybank monetáris tanácsába jelölt Sarah Bloom Raskin kinevezését is megakadályozta. Ebben az esetben 

a szenátor az áldása feltételeként a Fed-től szeretett volna kedvezményeket szerezni különböző wyomingi kriptovállalkozások számára.

A szektor növekedésével párhuzamosan nőtt a lobbitevékenység is a kedvező szabályok érdekében. Míg 2017-18-ban még csak 169 ezer dollárnyi kampánytámogatást lehetett az iparági szereplőkhöz kötni, a mostani, 2021-22-es ciklusban ez már 600 ezer dollárnál jár. Ez ugyan szinte aprópénznek számít az amerikai politikában, ám ennek jelentős része a kripto bajnokaiként fellépő néhány képviselőhöz és szenátorhoz érkezett.

Az OpenSecrets adatai szerint a szektorhoz köthető lobbicsoportok költekezése is egészen drámai mértékű. 

A 2016-ban lobbizásra költött 80 ezer dollár tavalyra már több mint 7 millió dollárig nőtt. 

Gyakori az is, hogy különböző, az iparágat kordában tartani hivatott hatóságok állományából toboroznak alkalmazottakat, vagy épp visszavonult politikusokat vesznek fel ezek a cégek. Mindez a hagyományos törésvonalakon átnyúló koalíciót eredményez, ami segíthet a kriptóknak abban, hogy továbbra is megőrizzék szabályozatlanságukból adódó versenyelőnyüket a hagyományos befektetési termékekkel szemben. Ez a befektetők számára viszont azt jelenti, hogy érdemes sokkal óvatosabbnak lenni, hiszen a hagyományos piacokon illegális manipuláció a kriptók világában nem csak lehetséges, de kifejezetten gyakori is. Megfigyelhető az is, hogy a 2008-as pénzügyi válság hatására létrehozott eszközök most azt kívánják elérni, hogy a bankokhoz hasonlóan a kriptók is olyan nagyra nőjenek, ami elkerülhetetlenné teszi majd a kimentésüket.

Mi a helyzet Európában?

Nem áll sokkal jobban a kriptók szabályozásának kérdésében az Európai Unió sem, ahol a hónapban az energiaválság ellenére sem sikerült még az Európai Parlament (EP) gazdasági és monetáris bizottságában sem sikerült többségbe kerülnie a szélsőségesen energiapazarló "munka bizonyítéka" típusú hitelesítéssel működő kriptókra vonatkozó tilalomnak. Ugyanakkor az EP két bizottsága is zöld jelzést adott csütörtökön a tranzakciók anonimitását korlátozó szabályoknak. Ám hogy ebből szabályok legyenek, még az Európai Bizottság és a tagállamok jóváhagyása is kell.