Életre kelt a német Gigafactory

Átadta az első harminc Made in Germany címkével ellátott Model Y crossovert a Tesla, miután nyolc hónapos csúszással megkezdhette termelését az amerikai elektromosautó-gyártó első európai üzeme. A Berlinhez közeli Grünheidében kedden Olaf Scholz kancellár és Elon Musk Tesla alapító-vezérigazgató gyárlátogatáson bizonyosodhatott meg arról, hogy az üzemi engedély kiadása indokolt volt – noha a gyárkapun kívül rekedt tüntetők ezt másképp látják. 

Az utóbbi évtizedek legnagyobb, ötmilliárd euró értékű németországi autóipari beruházását 2019 novemberében jelentették be. A csúszás ellenére is rekordidő alatt elkészült Gigafactoryt évi félmillió villanyautó legyártására kalibrálták, ehhez csatlakozik még a saját akkumulátorgyár a beépített évi 50 gigawattos kapacitásával. Összehasonlításképp a németek helyi büszkesége,

a Volkswagen csoportszinten is csak 450 ezer elektromos motorral szerelt gépkocsit tudott eladni tavaly, világszerte, míg az akkugyár teljesítménye jelenleg nagyobb, mint a hasonló profilú német üzemeké együttvéve. 

A gyárból fogják ellátni a kontinenst a Model Y (és majd talán Model 3-as) villanyautókkal, a termelés felfutásához azonban idő kell. A JPMorgan szerint az idén 54 ezer Tesla készülhet itt, jövőre már 280 ezerről beszélhetünk, míg a teljes, félmilliós kapacitást 2025-re érhetik el. Így a Tesla megrendelőinek türelmesen kell majd várniuk, és nem is keveset. Az egyelőre garantált, hogy egy ideig Made in China címkéjű Teslákat is árulni fognak, de ezt az importot a magas és gyorsan emelkedő szállítási költségek miatt mielőbb ki akarják váltani. 

A cégnek még bőven van teendője, például az induláshoz szükséges háromezres kollektívát idővel 12 ezresre kell bővítenie. Az első megrendelők a Model Y 514 kilométeres hatótávolságú Performance változatával gurulhattak ki a gyárkapun, miután a 63 990 eurót leszurkolták érte. Számukra a Tesla nem emelt az áron, amit az utóbbi két hétben két ízben is megtett amerikai és kínai vásárlói felé, a megnövekedett költségeire hivatkozva. 

Az avató után még szűk két hétig finomítanak a gyártási folyamaton, a menetrendszerű autóátadások áprilistól kezdődnek. A kérdés, hogy a feszített tempóban fejlesztő Volkswagen mennyire tudja a lépést tartani a Teslával. Előbbi 25, utóbbi 13 százalékos részesedéssel bír az európai villanyautó-piacon, csakhogy a wolfsburgiak később ébredtek, könnyen előzés lehet a vége. 

Ami ez ellen szól, hogy Musk a profitra hajt és esze ágában sincs megfizethető tömegautót gyártani, noha tett erre egy utalást még tavaly ősszel, hogy aztán elhessegesse magától a gondolatot. A VW viszont a teljes kínálatát megújítja és villamosítja, s csak az idén már 95 ezer megrendelés futott be a céghez. Rövid távon viszont csökkenthet a különbség kettejük között, a VW a wolfsburgi komplexumában húz fel egy új villanyautó-gyárat 2 milliárd eurós költséggel, emellett hat akkugyárat is épít Európában, ebből hármat hazai földön. Utóbbiak közül jövőre csak az elsőt avathatják, míg az autógyár a tervek szerint 2026-ban kezdheti meg a termelést. 

A VW külföldön is nyomul, hétfői bejelentése szerint 2027-ig 7,1 milliárd dollárt villanyautó-gyártási projektekre Amerikában, Kanadában és Mexikóban.