Tarolt részvényportfólióval a Norvég Alap

A Norvégia olaj és gázbevételeiből táplálkozó szuverén vagyonalap 14,5 százalékos megtérülést el tavaly, ennél jobb évük csak 2019-ben volt. A szociális kiadásokra hosszú távon, tartós fedezetet nyújtó alap vagyona tavaly 1580 milliárd koronával gyarapodott. (egy norvég korona = 38,42 forint). Egy évvel korábban 1070 milliárd korona volt a plusz. Minden egyes norvég állampolgárra – csecsemőtől az aggastyánig – kereken 88 millió forintnyi vagyon jut.

A legmagasabb, 20,8 százalékos hasznot a részvénypiaci befektetések hozták a konyhára. A Norvég Alap a globális tőzsdei kapitalizáció több mint egy százalékát megtestesítő részvényportfólióval rendelkezik, Maguk a részvények 72 százalékos súlyt képviselnek az alap portfóliójában. Ugyanakkor a 25,4 százalékot képviselő kötvénybefektetéseiken 1,9 százalékot buktak.

A tőzsdén kívüli két befektetési eszközosztályuk viszont profitot hozott: a 2,5 százalékos súlyú ingatlanpiaci portfólió 13,6 százalékos, míg a legújabb, a megújuló energiák hasznosításával foglalkozó befektetések 4,2 százalékos hozammal zárták a pandémiából feltápászkodó gazdasági teljesítménnyel jellemezhető évet. A norvég jegybank kezelésében álló alap a világ legnagyobb szuverén vagyonalapjának számít, amely a hozzá befolyó bevételeket rendkívül szigorú és következetes befektetési politika mentén fialtatja, a norvég parlament szoros felügyelete mellett. 

Nem is volt kérdés, hogy a norvégok az orosz-ukrán háborúban képletesen a megtámadott fél oldalára állnak, ennek megfelelően úgy határoztak, hogy likvidálják az oroszországi eszközökben lévő részesedéseiket. Ez a teljes portfólió nagyjából 0,2 százalékának felel meg. Egy éve az 51 orosz vállalatban meglévő részesedés értékét 30 milliárd koronára taksálták, míg 2021 végén már csak 27 milliárdon szerepelt a könyvekben. A vagyon kétharmada Gazprom, Sberbank és Lukoil értékpapírokban fekszik.

 A részvénybefektetések 80 százaléka a moszkvai tőzsdén, 18 százaléka a londoni börzén jegyzett cégekben fekszik. A vagyonelemeket előbb befagyasztják, s majd a piaci körülmények alakulásától függően válnak meg tőlük.