Már a kormányinfó előtt kieste magát a tőzsde

Az extraprofitot termelő vállalatokra különadókat vet ki az állam 2022-ben és jövőre, az intézkedés nyolc szektor cégeire terjed ki, ezen belül számos tőzsdén jegyzett társaság is érintett, a blue chip részvények közül a Mol, az OTP Bank és a Magyar Telekom. A kormányinfó előtt annyi konkrétumot lehetett tudni, hogy a szektorális különadók nem érintik a termelést folytató vállalatokat. 300 milliárd forintot vonnak el az energiaszektortól, az összeg jelentős része a Molra hárul. Az extra teher számítás alapja a szokásos 1-2 dollár helyett 35 dolláros Ural-Brent árkülönbözet, amely az elemzői számítások szerint naponta 3,5 milliárd forint EBITDA pluszt jelent a Molnak, emellett pedig az van a háttérben, hogy a nyersolaj kitermelési költsége nem nőtt, míg a finomítói árak a többszörösére emelkedtek. 

A 300 milliárd forint extraadó a Mol tekintetében a 2021 utolsó negyedévében elért EBITDA-val szinte pontosan megegyező (301,2 milliárd forint). Egy lezárt üzleti évet tekintve pedig annak több mint fele, a Mol csoport tavalyi nettó profitja 526 milliárd forint volt. A piac arra számít, hogy a tőzsdecégek közül az Alteo sem ússza meg a hozzájárulást, az utóbbi hónapok egyik sztárpapírja 5 százalékkal esett csütörtökön.

A bankszektortól az extra elvonandó profit 250 milliárd forint, kiegészülve a tranzakciós illeték 50 milliárd forint nagyságrendű kiterjesztésével. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ennek szükségességét azzal indokolta, hogy a pénzintézetek – növekvő megtakarítási hajlandóság mellett – a betétekre mindössze 0,3 százalék kamatot fizetnek, miközben ezt 7 százalékon tudják kihelyezni (jegybanki betét és hitelek formájában). 

Az OTP Bank eredményét már eddig is rontották a korrekciós tételek, az első negyedévben az egész üzleti évre elszámolt különadó 18,9 milliárd forint volt. Azt, hogy a 250 milliárd forintból mennyi jut az OTP-re, nem derült ki a kormányinfón. Ha a piaci részesedés a számítás alapja, akkor az OTP-re jutna az összeg egyharmada (a jelzálog hitelezésen belül 33,4 százalék a bank részesedése). 

A kormányzati tájékoztató előtt a BUX 39 500 ponton állt (azok után hogy a kereskedés első órájában 10 százaléknál nagyobb volt az esés, majd fokozatosan jöttek vissza a vezető részvények), a bejelentések után 40 ezer pont fölé emelkedett az index. 

Az emelkedést az OTP és a Mol vezette, a bankpapírok napi mélypontja 8600 forint volt, délutánra pedig ehhez képest 1000 forinttal magasabb árfolyamot láthatott a piac. A Mol 12 százalék feletti mínuszból kapaszkodott vissza, a bejelentés után már csak 6 százalék volt a napi veszteség. 

A kormány rezsi- és honvédelmi alapjához hozzá kell járulniuk a telekommunikációs cégeknek is, ez a BÉT-en jegyzett cégek közül a Magyar Telekomot és a 4iG-t érinti, a szegmens éves befizetése 40 milliárd forint lesz évente. A Telekom papírok 4,7 százalékot veszítettek, míg a Digi-t is tulajdonló 4iG kurzusa 4 százalékkal csökkent. A biztosítókra 50 milliárd forint befizetési kötelezettség hárul, ez meg se kottyant a CIG-Pannóniának, amelynek még emelkedett is az árfolyama.