Megmutatta a forint, hogy van benne kraft, de elmaradt a tüzijáték

Meglepetésre 185 bázispontos alapkamat emelést hajtott végre kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az intézkedés azonban csak néhány percre hozott markáns forinterősödést. Igaz, a hétfői, közel 405 forintos euró/forint árfolyamtól sikerült eltávolodni, a kamatdöntés után 397 forintért is lehetett eurót venni.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője a jegybanki sajtótájékoztató után kiemelte, az alapkamat vártnál nagyobb emelésének bejelentését követően gyorsult fel az euró/forint árfolyammozgása, rövid időre a 397-es szint alá került a jegyzés. Miután azonban kiderült, hogy csak 50 bázisponttal fog emelkedni az egyhetes betéti kamatszint csütörtökön, megállt az erősödés, majd újra 398 fölé emelkedtek a jegyzések.  

A jegybanki kamatdöntés indoklásakor egyszer sem hangzott el utalás a magyar fizetőeszközre és annak rekord gyenge árfolyamára, Varga Zoltán szerint ez inkább üzenetértékű, vélhetően arra utal, az MNB-nek továbbra sincs forint árfolyamcélja.

Az elemző úgy véli, mindenképp pozitívum az alapkamat és az egyhetes depo kamat összezárása, mivel több külföldi elemző és devizakereskedő (különösen, akik nem mélyedtek el a magyar monetáris politika részleteiben) az alapkamat alapján árazta eddig a forint kilátásait. Pozitívnak tartják az is, hogy a deviza swap tenderek gyakorisága nő, ettől az várható, hogy a forint volatilitása csökkenhet. 

Ha a forint a jelenlegi szinteken ragad, akkor továbbra is alulteljesítő marad a régióban: egy euró jelenleg 9 százalékkal drágább, mint az év elején, a dollár pedig 17 százalékkal kerül többe, ugyanezen időtávon a zloty például mindössze 2,2 százalékkal gyengült az euróhoz képest.

Az Equilornál most azt látják, a magyar deviza mozgását a következő hetekben már nem az MNB lépései határozzák meg, hanem a külső környezeti hatások. Egyetért velük Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki úgy véli, a forint a fundamentumoktól függetlenül tulajdonképpen bármilyen hírre képes gyengülni. Teszi ezt annak ellenére, hogy a hazai reálkamatszint negatív ugyan, de régiós, vagy nemzetközi összevetésben nem kiugróan. Suppan Gergely szerint a forint árfolyamát alapvetően nem a kamatszint mozgatja jelenleg, jóval jelentősebb szerepe van a szomszédban zajló háborúnak, a kockázatkerülésnek és az EU-s embargós illetve forráskifizetési viták kimenetelének.

Virág Barnabás, az MNB elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a deviza swap tendereket a jelenlegi keretrendszerhez képest gyakrabban tartják júliustól, ettől két hatás várható: a rövidoldali hozamok közelebb kerülnek az irányadó kamathoz, illetve csökkenthető a többlet forintlikviditás a bankrendszerben. Utóbbi lehet forinterősítő hatású. Mint ahogy az a monetáris politikai üzenet, hogy az infláció őszi tetőzéséig maradnak a határozott kamatemelések. 

A 2008 óta nem látott méretű kamatemelésre a külföldi elemzők is reagáltak. 

Joseph Marlow, a Capital Economics elemzője azt olvassa ki a sorok között, hogy a 185 bázispontos emelés, vagyis a 7,75 százalékos alapkamat annak jele, hogy az MNB-t az eddigieknél sokkal jobban aggasztja a növekvő infláció és a forint gyengülése. 

Hozzáteszi, a jelek szerint azonban az elmúlt egy év 715 bázispontos kamatemelése sem tudta megakadályozni, hogy a térségben a legnagyobb mértékben a magyar fizetőeszköz értékelődjön le az euróval szemben. A forintgyengülés okaként a magas költségvetési hiányt, a váratlan extraprofit adókat és az EU-val fennálló finanszírozási vitát jelölte meg.

Az MNB döntése után az egész nap remeklő OTP Bank részvényei tovább erősödtek, 

a pénzintézet a forrásait magasabb kamaton helyezheti el a jegybank betéti tenderein és ha a verseny engedi, magasabb kamaton hitelezhet, ez elég volt a 3,8 százalékot meghaladó árfolyampluszhoz.

 Az pedig, hogy elmaradt az érdemi forinterősödés, jót tett a Richter papíroknak, amellyel ismét 7000 forint felett kereskedtek kedd délután.