Megnyílt az út a banki osztalékeső előtt

Elhárult az akadály az amerikai bankok osztalékfizetése elől, miután valamennyien sikerrel vették az akadályokat a Federal Reserve (Fed) évi rendes tesztjén, ahol a központi bank szerepét betöltő intézmény a szektor szereplőinek ellenálló képességét vizsgálta a piaci zavarokkal szemben. A befektetési szolgáltatásokat is végző bankok közül a JPMorgan Chase-ra, a Morgan Stanleyre és a Goldman Sachsra egy külön próbatétel is várt, bizonyítaniuk kellett, hogy a kereskedési üzletáguk stabilan teljesít piaci pánik idején is. 

A Fed krízisforgatókönyve annak februári – még az ukrajnai háború kirobbanása előtti – meghirdetésekor még extrémnek tűnhetett, ma már kevésbé: 10 százalékos munkanélküliséggel, 3,5 százalékos reál GDP csökkenéssel, több mint felére eső részvénypiaccal és 40 százalékos ingatlan-leértékelődéssel kalkuláltak, egy ilyen tökéletes vihar egyébként annyira visszafogná a belső fogyasztást, hogy a harmadik negyedére az éves infláció 1,25 százalékra húzódna vissza. 

A vizsgált 30 bank még ilyen negatív szcenáriót követően is a minimális követelmények feletti tőkével rendelkezne, így súlyos recesszió esetén sem fagyna be a hitelpiac, igaz, a fentiek 612 milliárd dolláros veszteséget okoznának számukra. 

A Fed szektortesztje fontos iránytű, a bankok ennek segítségével tudják megállapítani, mennyivel csökkenthetik saját tőkéjüket a részvényeseik felé kifizetett juttatásokkal. Ha egy cég elhasal, kemény szankciókra számíthat a központi banktól, többek közt a menedzseri bónuszok korlátozásával. 

Mivel pozitív eredmények születtek, hétfőn várhatóan megérkeznek a pontos számok, kiderül, mennyi osztalékra lehet számítani. A Bloomberg pénteki cikke idézi a Barclays elemzőinek becslését, amely szerint

hálás a részvényeseinek a JPMorgan, közel 19 milliárd dollárt költhet osztalékfizetésre és részvény visszavásárlásokra. Kicsivel lemarad mögöttük a Bank of America és a Wells Fargo 15-15 milliárd dollárral. 

A szektor vezető szereplői 80 milliárdos részvényesi juttatásra készülnek, ezt a következő négy negyedévben teljesítik, azután, hogy az elmúlt 12 hónapban több mint 140 milliárd dollárt adott vissza a befektetőknek Amerika hat legnagyobb pénzintézete (az összehasonlítás ezúttal nem életszerű, mert a 2020-ban visszatartott osztalékot is tavaly fizették ki a bankok). 

A következő időszak osztalékával kapcsolatban egyelőre nagy a bizonytalanság, Jerome Powel Fed elnök ugyanis nem csak szimulálja a bankok tűrőképességét, hanem a való életben is megméretteti őket. Mint a Bloomberg véleménycikke felhívja rá a figyelmet, a központi bank kamatemelései a bankok által tartott kötvényportfóliók értékvesztését okozzák, ennek eredményrontó hatása már a harmadik negyedéves mérlegadatokban is megmutatkozik. Sőt, a fenti 80 milliárd dolláros kifizetés is ennek az előretartalékolásnak lehet a jele, mint ahogy a Bank of America, a Wells Fargo és a Citi vezetők óvatos válasza a részvény-visszavásárlási program jövőbeni alakulásáról. 

Amíg a Fed kitartóan emeli a kamatokat, a pénzintézetek mérlegében lévő állam- és vállalati kötvények értéke csökken, elemzők szerint ezeket a veszteségeket aktívabb deviza-, árupiaci és kereskedéssel és kamatügyletekkel ellensúlyozhatják a bankok. Ezt a közeljövő képet a befektetők mégsem díjazzák igazán, az idén 21 százalékkal lecsorgó S&P 500 indexet masszívan alulteljesítik a hatok: a Morgan Stanley, a Goldman, a Fargo és a Citi részvényei elvesztették értékük több mint negyedét, a Bank of America-é több mint 30 százalékkal süllyedt, a JPM-é pedig közel 30 százalékkal.   

A Fed stressz tesztjén az amerikai piacon jelen lévő európai központú bankok teljesítményére sem lehetett panasz, így a Deutsche Bank, a Barclays és a Credit Suisse tengerentúli leányainak tőkehelyzete stabil. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság a tervek szerint 2023-ban végzi el a következő uniós szintű stressz tesztet.