Miért gyengül a forint: a szemetek Jackson Hole-ra vessétek

Kicsi a világ – szoktuk mondani időnként –, és igazolja a közhely megalapozottságát, hogy amikor a hétfői napon – talán meg is hökkenve – azt tapasztaltuk, egy dollár többe kerül, mint egy euró, a magyarázatért egy Alpokhoz hasonló magasságú óceántúli hegylánc egyik völgye felé kellett tekintenünk.

Az idahói határ közelében fekvő, a turisták közt népszerű, wyomingi Jackson Hole-ban még csak készülődnek a központi bankok csúcsvezetőinek évente tartott konferenciájára, de mindenki tudja, hogy a péntek a dollár nagy napja lesz, és vélhetően senkit nem foglalkoztat, hogy a még meg sem kezdődött esemény máris megbolygatta a devizák árfolyamát a távoli Közép-Európában. 

Miközben a magyar sajtóban találgatás kezdődött, miért gyengíthette meg hirtelen a forintot a hír, hogy az állammal közösen megveszi a Vodafone Magyarországot a 4iG, a devizapiaci korrelációk ismerői tudhatták, hogy erről szó sincs: az euró-dollár árfolyam grafikonjára nézve felmérhették, hogy – miként az év folyamán számtalanszor – megint lekövették a mozgását a közép-európai piacok, élükön a legmozgékonyabb régiós devizával, a forinttal.

A döntő nem is az euró gyengülésének a mértéke volt – bár a budapesti kereskedés végére elérte a háromnegyed százalékot –, hanem az, hogy

Ebből eredt az a „furcsaság”, hogy egyszer csak azt láthattuk, nem egy euróért fizetnek több forintot a pénzváltóknál, hanem egy dollárért.

A paritás ugyan az elmúlt több mint két évtizedben a majd két hónappal ezelőtti után már másodszor szakadt be az euró alatt, 

és ebben a szkanderban az egységes valuta most már végleg alulmarad a zöldhasúval szemben. Ez nyomta a forintot egy pillanatra a 410-es szinten is túlra az euró ellenében, miközben a forintál kevesebbet, de gyengült a cseh korona és a lengyel zloty is. 

– kezdte napi piacnyitóját a Saxo Bank elemzői csapata.

Az ok pedig: Jackson Hole.

A wyomingi üdülőhely, de miért? 

Jackson Hole-t nemcsak nálunk figyelik, hanem a világ pénzügyi piacain mindenütt, hiszen a dollár mozgásának elsődleges befolyásolói jelenleg a várakozások, hogy miként tereli a befektetéseket felszólalásában Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke.

A Fed – mivel az Atlanti-óceán mindkét oldalán több évtizedes magasságokba emelkedett az infláció – március óta már 225 bázisponttal emelte kamatait, miközben az Európai Központi Bank (EKB) az infláció veszélyeinek a felismerésében és a kamatemelés megkezdésében is több hónapos késéssel követte, és még csak egy szigorításnál tart.

Ez az euró trendszerű gyengülésének az oka, illetve az, hogy a befektetők – látva az európai gazdaság felett gyülekező viharfelhőket – kevésbé hisznek az EKB infláció elleni elszántságában, mint a Fedében. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke sietett leszögezni, hogy a kamatemelésekre szükség van, mielőtt bankja havi jelentésében közölte : egyre valószínűbb a német recesszió. Későn, ezzel már nem tudta megelőzni az euró beszakadását a paritás alá.

Pedig a Reuters szintén hétfőn közzétett elemzői felmérése szerint a Fed valamelyest lassíthat szeptemberi ülésén, és 50 bázispontot emelhet a júliusi 75 bázisponthoz képest. 

Az euró-dollár – és a közép-európai devizák – árfolyamai számára azonban nem ez a döntő, hanem az a várakozás, hogy Jackson Hole-ben Jerome Powell megerősíti: a Fed nem fordul vissza, és nem nyugszik, amíg bizonyosan le nem töri az inflációt. Az EKB-val kapcsolatban azonban inkább az az aggodalom dominál, hogy a recessziót se tudja kivédeni, meg az inflációt sem – ezért gyengül az euró.

- foglalta össze Esther Reichelt, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője.  

– tette hozzá.