Ördögi körben maradnak a tőzsdék, amíg szárnyal a dollár
Általános elemzői vélemény szerint a részvénypiacok magához térése nagyon nehezen képzelhető el a dollár szárnyalásának megtörése nélkül. Múlt héten óriásit zuhantak a tőzsdék, az S&P 500 index majdnem elérte idei mélypontját, miközben az úgynevezett dollárindex, amely a dollár árfolyamát méri adott valutákhoz képest, egy kosár szerint, 20 éves csúcsra emelkedett. A folyamat múlt szerdán gyorsult fel, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 75 bázisponttal megemelte az alapkamatot, és olyan előrejelzést adott, amelynek alapján a jövő évet valószínűsíthetően 4 százalék felett tölti az amerikai alapkamat.
Ezt eddig nem nagyon akarta elhinni a piac, ezért a meglepetés után gyorsan beárazódott az új várakozás a 2 éves amerikai államkötvény hozamába, amely jóval 4 százalék fölé került, de még a 10 éves hozam is több mint 10 éves csúcsra, 3,75 százalékig szaladt fel, miközben tavaly ilyenkor csak másfél százalék volt. Ha a legbiztosabbnak tekintett eszköz, az amerikai állampapír hozama gyorsan emelkedik, akkor hirtelen rendkívül vonzó lesz a befektetőknek, ezért tömegesen hagyják ott egyrészt a tőzsdéket, másrészt más országok állampapírjait, és ez
tömeges dollárvásárlást eredményez, ami a dollár emelkedésének fő hajtóereje.
Emellett a világban jelentkező nagyfokú bizonytalanság, most elsősorban az orosz–ukrán háborús helyzet eszkalálódása is a hagyományos a menekülőeszköz, a dollár felé hajtja a tőkét.
A dollár erősödése tehát olyan folyamatokat jelez, amelyek a pénz távozásával járnak a részvénypiacokról, és amíg ez nem változik, addig a tőzsdéknek nem sok esélyük van az emelkedésre. Kérdés, hogy mi az, ami véget vethet a dollár erősödő trendjének.
Mindenekelőtt a legfőbb kiváltó oknak, a meredek jegybanki kamatemelésnek, pontosabban a kamatemelési várakozásoknak kell véget érniük. Ha a Fed leáll a kamatemeléssel, vagy legalábbis jelzi, hogy már közel a tető, akkor az amerikai állampapírhozamok emelkedése is megáll, sőt, akár csökkenés is kezdődhet, különösen a hosszabb lejáratoknál. Ez mérsékelné vonzerejüket, persze ehhez az sem ártana, ha más főbb valutákban is elérhetők lennének a jelenleginél magasabb hozamok.
Az euró esetében erre van remény, mivel úgy tűnik, most már az Európai Központi Bank is felgyorsította a kamatemelést, már ez az intézmény is komolyan veszi az inflációt. Ha a befektetők azt látnák, hogy az eurózóna alapkamatának tetőzése nem sokkal marad el az amerikaitól, és a legbiztonságosabbnak tartott német állampapírok hozama is utánaeredne amerikai társaiénak, akkor vélhetőn
az euró megkezdené a korrekciót a dollárhoz képest, esetleg trendfordulóra kerülne sor.
A japán jen helyzete más: ott az infláció most is csak kevéssel haladja meg a jegybanki célértéket, a jegybank nem siet megemelni a még mindig negatív alapkamatot, így aztán a tőke vég nélkül amerikai állampapírba áramlik, a jen pedig az örökös mélypontja körül van. Ez ugyan nem tetszik a japán jegybanknak, de nem látni egyelőre, hogy hajlandó lenne az érdemi kamatemelésre, ami persze változhat, ha netán ott is tovább nő az infláció.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.