Szabadesésben az olajár
Folytatódik az olaj árának hónapok óta tartó mérséklődése, legalábbis dollárban. A dollár más valutákhoz képest bekövetkezett erősödése miatt ez a világ legtöbb valutájában kisebb esést jelent, de még így is nagy segítség a korábbi állapotokhoz képest, hisz az orosz–ukrán háború kezdete után 140 dolláron is járt a Brent, ahhoz képest pedig már 40 százalékkal csökkent az ár, miközben a dollár erősödése a főbb devizákhoz képest 10–15 százalék közötti volt.
Az áresés így részben a devizaárfolyamoknak is köszönhető, de lényegesen nagyobb hatása lehet a recessziós félelmek miatti fogyasztáscsökkenésnek valamint a kitermelés bővülésének még az orosz olaj nélkül is.
A magas infláció és részben épp a magas energiaárak (mindenekelőtt az európai gázár) miatt jelentős vásárlóerő-csökkenés zajlik világszerte, ráadásul ez a jegybankok célja is egyben, hisz az inflációt ezzel csökkentik keresleti oldalról. Ez a gazdasági növekedés lassulását, sőt a legtöbb országban elkerülhetetlenül recessziót hoz, amikor erősen visszaesik az olaj iránti kereslet. Külön tényezőként adódik ehhez Kína zéró-Covid politikája, amely a termelés leállításával és a mozgás korlátozásával az ország egyes területein minimálisra csökkenti az olaj iránti igényt.
A kínálati oldalon ugyanakkor fokozatos az élénkülés, annak ellenére, hogy Oroszország nagyjából napi egymillió hordóval kevesebbet exportál, mint a háború előtt. Ez a mennyiség még csökkenhet is, ha érvénybe lépnek a tervezett további szankciók, de ennek mértéke nem éri el még a kereslet csökkenésének szintjét sem, más olajtermelők bővülő kínálatáról nem is beszélve.
Mindeközben a piac szerkezete is átalakul: egy Szingapúrban tartott olajkonferencián elhangzott, hogy
több mint napi egymillió hordó amerikai olajtöbblet fog Európában érkezni, hogy pótolja az orosz olajat,
amelyet már egyre kevesebb európai ország hajlandó csak megvenni. A kolumbiai állami energiavállalat, az Ecopetrol is azt jelezte, hogy egyre több olajat tud eladni Európában, miközben Ázsiában egyre nagyobb a verseny a vevőkét, miután az orosz olaj is megjelent nagy mennyiségben, ráadásul nyomottabb áron.
A figyelem rövidesen az OPEC+ felé fog fordulni, amelynek tagjai október 5-én fognak összeülni, és dönteni a kitermelésről. Miután azonban most is jóval kevesebbet termelnek ki a korábban meghatározott célnál (amiben nem kis részben az orosz visszaesés játszik szerepet), nem valószínű, hogy nagy csökkenést határoznának el, ráadásul ennek is csak mérsékelt szerepe lenne a piacra, hisz a kvótájukat ki nem használó tagok nem fognak csökkenteni. Múlt heti adatok szerint az OPEC+ 3,58 millió hordóval maradt el augusztusban a korábban meghatározott céltól, miközben ez az érték júliusban még csak 2,9 millió hordó volt.
Az a tény, hogy ilyen elmaradás mellett is csökken az ár, azt mutatja, hogy erős a recesszió miatti keresletcsökkenés, az OPEC+ csoporton kívüli olajtermelők egy része pedig dinamikusan növeli a kitermelést. Így a túlkínálati helyzet fennmaradhat, elemzők szerint azonban ha tovább csökken is az ár,
a WTI esetében 75, a Brent esetében 80 dollár körül már komoly támasz található, ahol mérséklődhet a kínálat, így egyensúly alakulhat ki.
Amerika örülhet, hisz ott a benzinárak már hatalmasat estek a korábbi csúcs óta, és a világ más részein is megfigyelhető ez a tendencia, még ha kisebb mértékben is a nagyobb adók és a devizaárfolyamok hatása miatt. Magyarországon is jelentősen csökkent a piaci benzinár a 800 forintos szintről 650 forint alá, bár ennek a lakosság túlnyomó többségének nincs jelentősége a 480 forintos ársapka miatt. Az alacsonyabb olajár ugyanakkor jelentős segítség lehet az áramár szempontjából is, miután idén a rendkívül drága gázár miatt részben átvehetik a gázerőművek szerepét az olajerőművek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.