Az elemző szerint, ezért ennyire gyenge a forint

Korábban soha nem látott mélypontokra süllyedt a forint árfolyama a héten. Az euró 423 forint felett, a dollárt pedig 434 forintnál magasabban is jegyezték és jelentősebb javulás egyik árfolyam esetében sem következett be a heti kereskedés cégére. Az idén - januárhoz képest - az euróval szemben 14,6 százalékkal gyengült a magyar deviza, a dollárral szemben pedig 33 százalékot veszített az értékéből - írja részletes forintpiaci elemézésében Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. 

- mutatott rá.

Ez áll a forint gyengülése mögött

A forintgyengülés mögött lényegében nincs új tényező, de a bizalmatlanság felerősödése hozta az újabb mélypontokat. 
“Továbbra is nagy szükség lenne az árfolyam stabilizálódásához, erősödéséhez az uniós pénzekről szóló megállapodásra. Ennek hiánya mellett szintén gyengíti a forintot, hogy egyre magasabb az energiaszámla. Ez pedig rontja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleget. Leegyszerűsítve egyre nagyobb összeget kell kifizetni az energiáért. Továbbá bizonytalanok a gazdasági kilátások, recesszióközeli vagy egyre nagyobb eséllyel recessziós helyzet várható a következő időszakban” - tette hozzá Németh Dávid.

Régióban is a forint marad le

A régiós devizáktól pedig azért maradt le a forint, mert Magyarország kockázati megítélése rosszabb. Részben a magasabb importhányad, a jelentősebb energiafüggőség, az alacsonyabb hitelbesorolás miatt és a devizatartalék mértéke is hozzájárul ahhoz, hogy a befektetők bizalmatlanabbak a forinttal szemben.

Nehezíti a helyzetet, hogy a feltörekvő piaci devizák általában is gyengülni szoktak, amikor kedvezőtlenebbé válik a befektetői hangulat a nemzetközi piacokon. Márpedig pesszimistábbak lettek a befektetők a napokban például az Északi Áramlat nevű gázvezetéknél történt robbanások után, valamint egy héttel korábban, amikor a Fed a vártnál szigorúbb kommentárt fűzött a kamatdöntéséhez. Ha a nemzetközi piacokon eluralkodik egy-egy esemény után a kockázatkerülés, akkor a feltörekevő piaci devizák közül annak lesz nagyobb az értékvesztése, amelyik több kockázat övez. Jelenleg a régiós palettán ez a forint, azaz a magyar deviza a legsérülékenyebb ebben a körben. 

Ezen a Magyar Nemzeti Bank vártnál nagyobb kamatemelése sem tudott változtatni. Az első piaci visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a jegybank elhamarkodottan döntött a keddi a kamatemelési ciklus lezárásáról, amelyet a keddi szigorítást után jelentett be. “Ugyanis a várakozásoknál alacsonyabb szinten ért véget a kamatemelési ciklus. A piaci reakciók arra utalnak, hogy talán jobb lett volna a forint szempontjából, ha az uniós pénzekről szóló megegyezést követően zárul a kamatemelési sorozat. Igaz, az MNB a tervezett forintlikviditást csökkentő lépésekkel folytatja a szigorításokat, amelyek segíthetik az forint erősödését” - mondta a K&H vezető elemzője.

Összességében az egyik kulcskérdés rövid távon tehát az uniós forrásokról szóló egyezség sorsa, hosszabb távon pedig főként az egyensúlyi mutatók alakulása, azok helyreállítása. A szakember közölte, a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg nem tud az egyik napról a másikra számottevő javulást elérni. A befektetők számára az a lényeges, hogy fenntartható módon javuló pályára kerülnek-e a mutatók. Ez pedig csak több hónapos, akár éves időtávon derülhet csak ki.