Hirtelen rátapostak a forintra, forr a levegő az energiaválság sújtotta Európában

Levegőhöz juthatott volna a forint a dollár visszatáncolásától, ehelyett minden látható közvetlen ok nélkül – akárcsak szerdán – a magyar fizetőeszköz árfolyamát csütörtökön is újabb hirtelen eladási hullám sújtotta. 

Dél közeledtével a forint 415 környékén kereskedett az euró ellenében, ami bő 1 százalékos hirtelen gyengülés a szerdai záró és a reggeli kezdő szintekhez képest is. Hasonló hirtelen gyengülési hullámot a szerdai kereskedésben is láthattunk: akkor 405 környékéről vetették vissza az árfolyamot 410 fölé, most pedig 415-öt tesztelget.

Az elmúlt egy hónapban technikai értelemben vett keresztúton ragadt a forint, heves ingadozás közben, és a 400-as vonalon túli áttöréssel próbálkozott, de benne maradt a pakliban az elemzők szerint az ellenkező, gyengülő irányba való kitörés lehetősége is.

A szerdai eladást valószínűleg a pénzügyi piacokon tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke generálta. A lap értesülése szerint az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy az uniós pénzügyminiszterek fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót a Magyarországnak járó költségvetési pénzekből. Korábban a Der Spiegel is hasonlót írt, de arra nem reagált ilyen érzékenyen a piac.

Mi indította el a forintot csütörtökön reggel érő lökést, egyelőre nem azonosítható. „Ez a gyengülés világosan az EU-pénzekről szóló sztoriról szól” – idézte a Reuters Virovácz Pétert, az ING Bank hazai vezető elemzőjét. 

Összeszedtük, melyek azok a fő tényezők, amelyek rövid távon a forint árfolyamát alakítják. Mind a négy nemzetközi, de közülük csak egy pozitív, és a másik három érinti Magyarországot.

A nemzetközi devizapiac: pozitív

A „nemzetközi alapszél” elméletben segítené a forintot, hiszen a Federal Reserve ülésének szerda este közzétett jegyzőkönyve rátett a várakozásokra, hogy lassulnak az amerikai kamatemelések. Ez gyengítette a dollárt, ami használni szokott a közép-európai devizáknak az euróval szembeni árfolyamaikban is.

Tulajdonképpen ez most is megtörtént: a cseh korona és a lengyel zloty ugrásszerűen erősödött csütörtökön. Ellentétben a forinttal, amely pont az ellenkezőjét csinálta.

Az ellentétes mozgásból az is kitűnik, hogy a forint gyengülésének nincsen monetáris politikai oka: mindhárom ország jegybankja tulajdonképp leállt a korábbi lendületes kamatemelésekkel, és ha valamelyikük jegybanki szigora felfelé kilóg a három közül, az pont a Magyar Nemzeti Bank – és ez forinttámogató tényező.

Az uniós pénzek: negatív

Miközben az unió az energiaválsággal birkózik, és szövevényes alkudozások és hatalmi játszmák folynak, Magyarországnak és Lengyelországnak van plusz egy problémája: a „jogállamisági vita” miatt mindkét országtól jelentős pénzeket tart vissza Brüsszel. 

A vita állásáról szóló hírek különösen a kisebb forgalmú, tehát könnyebben mozdítható forint árfolyamát befolyásolják erőteljesen, és az e heti német sajtójelentések szerint marad a brüsszeli ejnyebejnye álláspont, ami egy válságos időszakban kisebb finanszírozást jelent. Bármilyen hír, amelyből az derülne ki, hogy túlzott a pesszimizmus, segíthetne a forintnak, de jelen pillanatban fordítva áll a helyzet. 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter optimistán nyilatkozott, de a devizapiaci kereskedők nem vették ezt az üzenetet.

Energiavita: negatív

Mivel Magyarország vezetékeken keresztül kapja az olajat és a földgázt, nem a tengeren, mint más országok, és jórészt a szankciós tűz alá került Oroszországból, minden olyan újabb uniós intézkedés, ami veszélyezteti az ellátás biztonságát, illetve az árak emelkedését okozhatja negatív a forintnak.

Ezen a fronton sincs nyugalom. Brüsszelben csütörtökön összeültek az uniós tagok energiaügyekkel foglalkozó miniszterei, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint „veszélyes javaslatok” kerülnek az asztalra.

A visegrádi négyek találkozója: negatív

Egyelőre negatív a forint számára a visegrádi négyek még el sem kezdődött kassai találkozójának „mérlege”.

Ha cseh, szlovák, lengyel és magyar kormányfők délután egységet tudnak felmutatni, akár még pozitívre is fordulhat ez a tényező. A nemzetközi devizapiaci szereplők rendelkezésére álló előzetes jelentések azonban inkább a megosztottságot és a Magyarországot ért bírálatokat emelik ki az ukrajnai háború kezelését illetően.

Az AP vagy a német FAZ még arról is hosszasan értekezik, hogy vitát okozhat a csúcstalálkozón a szurkolói sál, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök a Görögország elleni barátságos futballmérkőzésen viselt. „A foci nem politika. Ne lássunk bele olyat, ami nincs” – kommentálta az erről szóló korábbi jelentéseket Orbán.