Az energiaválságból való kiút csak piaci alapon történhet meg, előbb vagy utóbb vissza kell térni ezekhez a normákhoz – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a vállalat csütörtöki budapesti közgyűlésén.
Csoportszinten tavaly 2,2 milliárd dollár extra kormányzati elvonással szembesült a vállalat azokban az országokban, ahol jelen van. Szükség van erre a pénzre, a közép-európai országokat extra mértékben megviselte az energiaár-robbanás, de ezek a méretek nem fenntarthatók – fejtette ki az elnök-vezérigazgató.
Kiemelte: a Mol eddig erősebben jött ki minden válságos helyzetből, most is sokkal erősebb a vállalat, mint a válság kirobbanása előtt.
A Mol-csoport minden idők legjobb pénzügyi eredményével zárta az előző évet, ezért az igazgatóság csaknem 280 milliárd forintos osztalék kifizetését javasolta, ami részvényenként nagyjából 350 forintot jelent – fejtette ki Hernádi Zsolt.
Az elnök-vezérigazgató az ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott: egy év távlatából már látható, hogy a nyugati világ elsődleges eszköze a szankciós rendszer kialakítása volt. Hozzátette: 10 európai uniós szankcióból 7 vonatkozik az energetikára.
A Molnak úgy kell biztosítania a régió ellátását, hogy közben megfeleljen a nemzetközi közösségek által támasztott követelményeknek is.
– hívta fel a figyelmet az elnök-vezérigazgató.
Hernádi Zsolt az egyik legfontosabb célként az energiaellátás diverzifikálását jelölte meg. Úgy fogalmazott: az energiaellátás biztonsága érdekében sok összeköttetés épült ki az elmúlt időszakban, ugyanakkor Magyarország, illetve a régió függősége abból az időből származik, amikor a diverzifikáció még nem volt lehetséges, a gáz és a kőolaj is egyetlen irányból jött. A kőolajfinomítók erre épültek, és ezeket a technológiákat nem lehet átállítani egyik percről a másikra – közölte.
Fontos eredménynek nevezte, hogy a csővezetéken szállított kőolaj uniós kivételt kapott. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Mol a százhalombattai finomítóban folytatja a nem orosz típusú kőolaj bekeverését, és a pozsonyi finomítóban is elkezdték ezt a munkát.
Csütörtök reggel érkezett meg az első kőolajszállítmány a Mol saját azerbajdzsáni mezőjéről
– ismertette.
Hernádi Zsolt fontos mérföldkőként említette a 420 lengyelországi töltőállomás megvásárlását, amivel a vállalat megvetette a lábát ezen a piacon is. Emellett kiemelte, hogy a Mol tavaly 35 évre elnyerte a magyarországi hulladékkoncessziót, az Alteo Nyrt. megvásárlásával pedig komoly előrelépést tett a vállalat a fenntartható energiatermelés területén is.
A Mol éves rendes közgyűlése csütörtöki ülésén elfogadta a Mol Nyrt. 2022-es anyavállalati beszámolóját 4962,4 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 507,9 milliárd forint tárgyévi nyereséggel. Elfogadták továbbá a Mol Nyrt. 2022-es konszolidált beszámolóját 7967,6 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 912,2 milliárd forint tárgyévi nyereséggel.
Döntés született arról is, hogy a vállalat 279,75 milliárd forintot osztalékként kifizet a kimagasló bevételt hozó 2022-es év után.
Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke ezzel a tavalyi 100 forintról mintegy 150 forintra nőtt, ezen túl a részvényeseknek mintegy 200 forint körüli rendkívüli osztalékot fizetnek részvényenként, az alap- és a rendkívüli osztalék így körülbelül 350 forint lesz részvényenként.
A Mol részvényeivel a prémium kategóriában kereskednek a BÉT-en. A részvény szerdán 0,46 százalékkal erősödve 2628 forinton zárt, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 3104, a legalacsonyabb 2312 forint volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.