Pattanásig feszülnek az idegek: közeleg a fizetésképtelenség az Egyesült Államokban
Nem először, és minden bizonnyal nem is utoljára kerül politikai harapófogóba az amerikai pénzügyi rendszer az adósságplafon elérése kapcsán. A két párt kongresszusi képviselői továbbra sem nyitottak a megegyezésre, az X-nap, azaz az amerikai kormányzat fizetésképtelenségét jelentő dátum ugyanakkor rohamosan közeleg.
Az adósságplafont az amerikai képviselők 1962 óta 74 alkalommal emelték meg, legtöbbször politikai alkuk keretén belül, a fizetésképtelenség eshetősége legutóbb 2013-ban állt fenn, de akkor is sikerült elkerülni a katasztrófát, igaz, szinte csak a legutolsó pillanatban.
Az amerikai politikusok ugyanis kifejezetten szeretik a végsőkig feszíteni a cérnát, jórészt önös politikai érdekeik egyengetése érdekében.
Az eddigi tapasztalatok alapján ez idén sem lesz másként: a republikánusok ugyanis nem hajlandók aláírni a plafon emeléséről szóló javaslatot, amíg a demokrata kormányzat Biden vezetésével nem egyezik bele egy 129 milliárd dolláros fiskális megszorítási csomagba. A kormányzati költekezés csökkentése áttételesen az inflációs gondokat is megoldhatná, ugyanakkor Bidenék a jövőre esedékes választások előtt politikai, illetve erkölcsi okokból sem nyitottak erre.
A fiskális szigor ugyanis csökkenő egészségügyi- és nyugdíjkiadásokhoz vezetne, ami a demokrata szavazóbázis megnyerését kifejezetten nehézzé tenné, Biden előválasztási esélyeiről nem is beszélve.
Az adósságplafon rendezése az amerikaiak inflációs gondjait is megoldhatnáA Fednek a magas infláció és az ezen helyzet megoldására előállított történelmi kamatkörnyezet miatt megremegő bankszektor, míg a kongresszusnak és Bidennek a rohamosan közelgő, az adósságplafon elérése nyomán elképzelhetővé váló kormányzati fizetésképtelenség nyomja a vállát. Mindezen problémát azonban akár egyetlen kardcsapással meg lehetne oldani, ezt a varázsintést pedig fiskális szigorításnak hívják |
A kormányzati fizetésképtelenség hatására a rövid lejáratú államkötvények hozama elszállt (ami tovább növeli az államadósság finanszírozásának költségét), ahogy a befektetői bizalom is: mióta kiderült, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint akár már június elsején elérkezhet az X-nap, a június 13-ai lejáratú kincstárjegyek hozama közel 50 bázispontot emelkedett. Yellen a hétvégén ismét megkongatta a vészharangot, mikor úgy nyilatkozott: az adósságplafont övező politikai patthelyzetnek nincs jó megoldása, ugyanakkor kiemelte, hogy a rendezés elkésése esetén
egy gazdasági és pénzügyi katasztrófa érheti el az országot, amiért csak és kizárólag önmagukat hibáztathatjuk.
Az amerikai kormányzat még januárban elérte a 31,4 ezermilliárd dolláros plafont, azóta csak Yellen minisztériumának pénzügyi lavírozása tartja víz felett a fiskális oldalt.
Bill Gross, a Pacific Investment Management korábbi befektetési igazgatója szerint azonban a teljes politikai hercehurca nevetséges, mivel a plafont érintő gondokat mindenképpen meg fogja oldani a kongresszus – ezért ő kifejezetten ajánlja a rövid lejáratú államkötvények vételét.
Yellen és a kincstár ugyanakkor nincs egyedül félelmeivel: Bill Dudley, a New York-i Fed korábbi vezetője szerint a helyzet könnyen katasztrofálissá válhat.
A szakember szerint az kifejezetten rosszat tesz a piacoknak, hogy az X-nap pontos elérkezéséről több féle forgatókönyv is kering, így a kötvénybefektetők kénytelenek még az elvártnál is nagyobb óvatosággal eljárni. A félelmek ugyanakkor a részvénypiaci befektetőket egyelőre mintha elkerülték volna: az S&P 500 indexe a szokásosnál talán kicsit nagyobb kilengésekkel ugyan, de továbbra is emelkedő pályán jár.
Szakemberek szerint a túlzott tőzsdei bizalom ugyanakkor hamarosan pánikba válthat, így a közelgő hetek a shortosok számára kecsegtethetnek kívánatos belépőkkel.
Dollármilliárdokat keresnek a shortosok, a műfaj betiltását követelik AmerikábanA hatósági fellépéssel párhuzamosan amerikai bankárok és jogászok azt követelik a tőzsdefelügyelettől, hogy vizsgálja meg egy 15 kereskedési napra szóló, bankpapírokat érintő shorttilalom esetleges megvalósításának lehetőségét, illetve vizsgálják ki, a részvénypiaci szakadás hátterében állhat-e egy összehangolt shortos támadás. |
A helyzet bizonytalanságához az is hozzáad, hogy a képviselők közti tárgyalásokat a republikánus párt szélsőjobboldali frakciója már csírájában elfojtja. Egy elemző szerint
a jelenlegi patthelyzet már nem a makroadatok értelmezésében rejlő különbségekről szól, hanem egyenesen pszichológiai hadviselés: ki rántja el előbb a kormányt.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a makrokörnyezet önmagában is rémisztő Amerikában: a bankpánik hatalmas nyomást helyez a pénzintézetekre, ezáltal pedig a betétbiztosítási alapra (FDIC) is, amelynek felső határát csak a kongresszus jóváhagyásával lehetne módosítani. Ha a tisztelt ház ehelyett a politikai csörtével köti le energiáit, könnyen lehet, hogy elkésik az amerikai bankszektor számára létfontosságú döntéssel, felfoghattalan károkat okozva.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Fed várható kamatpályája ugyan tovább már nem emelkedik, a plató szeptember közepéig fennmarad, így a bankokra helyezkedő nyomás monetáris oldalról egy ideig még nem csökken – a fiskális politikára ezáltal a megszokottnál is nagyobb felelősség hárul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.