Újabb szuperokos chatbot robbanhat be: a LinkedIn és a DeepMind alapítói csinálták

Az Inflection AI elindította a Pi nevű chatbotot. A startup társalapítói között megtalálható a LinkedIn egyik létrehozója, Reid Hoffman, vezérigazgatója pedig a DeepMind társalapítója, Mustafa Suleyman. A chatbottal saját honlapján és alkalmazásával, valamint WhatsAppon, Instagramon, Facebookon és SMS-en keresztül lehet kommunikálni – derül ki a cég közleményéből.

Versenytársaitól az különbözteti meg, hogy nem próbálja utánozni az embert, így gyakran emlékezteti a felhasználókat mesterséges intelligencia (MI) voltára. Az Inflection AI vezetői szerint nyugodt és informatív beszélgetésre tervezték, valamint kisebb problémák megoldásában képes segíteni. Nem tud kódolni, nem ír esszét, és nem készít marketingstratégiát, bár ez a jövőben változhat. Az is lényeges, hogy válaszait gyakran a felhasználóhoz intézett kérdéssel fejezi be, így párbeszédre ösztönözve az embereket.

A tavaly november végén elindított ChatGPT villámgyorsan meghódította az internetet, és ráirányította a figyelmet az új, minden eddiginél fejlettebb mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekre. A gépi tanulás új generációját képviselő rendszer az emberi beszélgetés pontos utánzása mellett képes igény szerint olvasható szöveget generálni, valamint újszerű képeket és videókat készíteni a digitális médiumok hatalmas adatbázisából tanultak alapján. Tud dalokat komponálni, recepteket, e-maileket szerkeszteni vagy fogalmakat tömören összefoglalni az interneten talált információk felhasználásával.

Sőt, megérkezett a ChatGPT legfrissebb verziója, amely már a GPT 4 nyelvi modellt használja fel. Mindez felkeltette a riválisok érdeklődését is. A Google a versenytársától lemaradva, február elején mutatta be saját megoldását Bard néven, amelyet a térképszolgáltatásába is beépít. Közben kiderült, hogy a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta is beszáll a versenybe: a cég által kifejlesztett LLaMA kutatóknak, kormányzati és civil szervezeteknek, valamint egyetemi szereplőknek lesz elérhető nem kereskedelmi licenc mellett, sőt a kódot is elérhetővé teszik számukra, hogy kedvükre módosítsák.

A kínai Google, a Baidu márciusban mutatta be az Ernie Botot, amelyet egyebek között saját keresőmotorjába, felhőszolgáltatásba, az intelligens autókba és a háztartási gépekbe tervezi integrálni. Az Alibaba február elején árulta el, hogy már évek óta dolgozik egy hasonló eszközön, ahogy a Tencent is. A Twittert felvásárló Elon Musk a múlt héten jelentette be, hogy a szerinte baloldali-liberális irányban elfogult ChatGPT alternatívájaként létrehozza saját chatbotját TruthGPT néven. Sőt, a szankciókkal sújtott orosz pénzintézet, a Sberbank is saját chatbotot ad ki GigaChat néven.

Bár a ChatGPT és más, nemrég bemutatott mesterséges intelligenciák képességei lenyűgözték a kutatókat, az etikusok és a törvényhozók egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szabályozás nélküli rendszerek milyen károkat okozhatnak a társadalomban. Az olasz tilalom volt az első, de nem Róma az egyetlen, amely számol az MI gyors ütemű fejlődésével és a társadalomra gyakorolt hatásaival, így a közeljövőben több szigorú törvény jelenik meg világszerte, amely keretet adna az új technológiának. Sőt, a Samsung tegnap közölte, hogy házon belül betiltja a generatív mesterséges intelligenciák használatát, ugyanis az alkalmazottak vállalati titkokat és kódokat töltöttek fel az egyik legnépszerűbb AI-szoftverre, a ChatGPT-re.