Továbbra is hatalmas az érdeklődés a ChatGPT iránt, ezekben az országokban a legnépszerűbb

A ChatGPT honlapja, a chat.openai.com áprilisban világszerte mintegy 1,76 milliárd oldalletöltést regisztrált, ami 12,6 százalékos növekedés márciushoz képest. Az adat azt mutatja, hogy egyes emberek naponta többször is meglátogatják az oldalt, míg mások csak egyszer, kíváncsiságból kattintottak rá – derül ki a Similiarweb adataiból. A Semrush előzetes becslése szerint májusban a látogatók száma elérte az 1,9 milliárdot.

Az emberek átlagosan 8 perc 32 másodpercet töltenek a honlapon, ezzel szemben a YouTube felületét több mint 20 percig, míg a Wikipédiát kevesebb mint 4 percig böngészik átlagban. Az is kiderült, hogy a ChatGPT az Egyesült Államokban a legnépszerűbb, a látogatók 15,22 százaléka érkezett az országból, a második India 6,32 százalékkal, a harmadik Japán 4 százalékkal. A negyedik helyen Kolumbia található, míg az ötödik Kanada. Az öt ország adja a chat.openai.com látogatóinak közel egyharmadát.

Kínában február végén betiltották, így hivatalosan nem elérhető, ezért arról nincs információ, hogy a világ második legnépesebb országában mennyien használhatják, bár korábban olyan hírek érkeztek, hogy a kínaiak is kedvelik. Az előző hónapban a világ 23. leglátogatottabb honlapjának számított, lehagyva például a Netflixet, bár a Google első helyét semmi sem veszélyezteti, áprilisban pedig a 36. helyen állt. A chatbotot csak regisztráció után lehet használni, a felhasználók száma novemberben a start után mindössze öt nap alatt elérte az egymilliót, májusra már százmillió feliratkozót szerzett.

Mindenki chatbotot fejleszt

A tavaly november végén elindított ChatGPT villámgyorsan meghódította az internetet, képes emberi beszélgetés pontos utánzására, szöveget generálni, képeket és videókat készíteni. Tud dalokat komponálni, recepteket, e-maileket szerkeszteni vagy fogalmakat tömören összefoglalni az interneten talált információk felhasználásával. A Microsoft az új technológiát az Edge böngészőjébe, a Bing keresőjébe és a Skype üzenetküldő szolgáltatásába egyaránt beépíti.

Sőt, megérkezett a ChatGPT legfrissebb verziója, amely már a GPT-4 nyelvi modellt használja fel. Mindez felkeltette a riválisok érdeklődését is. A Google a versenytársától lemaradva, február elején mutatta be saját megoldását Bard néven, amelyet a térképszolgáltatásába is beépít. Közben kiderült, hogy a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta is beszáll a versenybe: a cég által kifejlesztett LLaMA kutatóknak, kormányzati és civil szervezeteknek, valamint egyetemi szereplőknek lesz elérhető nem kereskedelmi licenc mellett.

A kínai Google, a Baidu márciusban mutatta be az Ernie Botot, amelyet egyebek között saját keresőmotorjába, felhőszolgáltatásába, az intelligens autókba és a háztartási gépekbe tervezi integrálni. A Twittert felvásárló Elon Musk áprilisban jelentette be, hogy a szerinte baloldali-liberális irányban elfogult ChatGPT alternatívájaként létrehozza saját chatbotját TruthGPT néven. Sőt, a szankciókkal sújtott orosz pénzintézet, a Sberbank is saját chatbotot ad ki GigaChat néven. A LinkedIn és a DeepMind alapítói Pi néven mutatták be saját megoldásukat.

Bár a ChatGPT és más, nemrég bemutatott mesterséges intelligenciák képességei lenyűgözték a kutatókat, az etikusok és a törvényhozók egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szabályozás nélküli rendszerek milyen károkat okozhatnak a társadalomban. Az olasz tilalom volt az első, de nem Róma az egyetlen, amely számol az MI gyors ütemű fejlődésével és a társadalomra gyakorolt hatásaival, így a közeljövőben több szigorú törvény jelenik meg világszerte, amelyek keretet adnának az új technológiának.