Színt vallottak a befektetési guruk: Soros és Burry piaci szakadást vizionál, a legnagyobbak kedvence továbbra is az Apple

Soros György magyar származású milliárdos és Michael Burry, akinek a neve legtöbbek számára a Nagy Short című könyvből lehet ismerős, egyaránt pesszimizmussal tekintenek a piacok közelgő időszakára befektetési vállalataik második negyedéves részvénykereskedési adatai alapján.

A befektetési világ nagyjainak ugyanis kötelező negyedévente közzétenniük az úgynevezett 13F-es formanyomtatvány kitöltésével, hogy az elmúlt időszakban milyen részvényeket adtak-vettek – betekintést engedve ezzel portfóliójuk pontos állásába a közvélemény számára. Igaz, a dokumentumokban a közzétételt 45 nappal megelőző állapotokat kell csak feltüntetniük, tehát az információk nem naprakészek,

Michael J. Burry, a Nagy Short film sztárja például a 2008-as világégést követően ismét drasztikus piaci szakadást vizionálhat: a sztárbefektető ugyanis alapkezelőjével, a Scion Asset Managementtel 1,7 milliárd dolláros kezelt tőkéjének szinte egészét, 1,63 milliárd dollárt tett fel a legnagyobb amerikai részvényindexek lefordulására fogadó opciókra – 886 millió dollár értékben vásároltak be az S&P 500 ETF-e, a SPY put, azaz eladási opcióiból, míg 738 millió dollárért a Nasdaq 100-at követő QQQ ETF put opcióiból táraztak be.

Ahhoz viszont, hogy a pesszimista fogadások megkötéséhez szükséges tőke rendelkezésre álljon, a Scionnak le kellett építenie szinte teljes eddigi portfólióját: felszámolták pozíciójukat az Alibaba, a JD.com, Zoom, de még a Wells Fargo papírjaiban is, helyettük pedig a put opciók mellett minimális mennyiséget vásároltak be az Expedia turisztikai vállalat és a Charter kommunikációs cég papírjaiból.

Soros György alapkezelője, a New York-i székhelyű Soros Fund Management kereskedései is pesszimizmusról adnak számot, ugyan korántsem akkora mértékben, mint Burryék Scionjánál. A magyar származású milliárdos üzletember két legnagyobb vétele a negyedév során ugyanaz a két ETF put opció volt, mint a Scion esetében: 192 millió dollárt értékben fogadtak a Nasdaq esésére, míg 146 dollár értékben az S&P 500 értékvesztésére.

követő ETF callból, azaz vételi opciókból vásároltak be.

A Soros Fund Management 6,4 milliárd dolláros portfóliójában június 30-án a legnagyobb arányban, 5,35 százalékban az iShares iBoxx Investment Grade Corporate Bond kötvény-ETF-eket találjuk, amelyekből 343 millió dollárnyit birtokol a vállalat – ezek felé Sorosék tavaly év vége óta folyamatosan növelték a kitettségüket, három negyedév alatt a harmadikról az első helyre lépett elő a kötvény-ETF a portfólióban.

Az eddigi kedvenc, a Horizon Therapeutics részvényei a második helyre csúsztak vissza az alapban, 338 milliós értékükkel a portfólió 5,28 százalékát fedik le. Soros alapja ugyan ezekből a részvényekből nem adott el, az erősödésükre felvett Call, azaz eladási opciós csomagját 137 millió dollár értékben csonkította meg.

A portfólióban a harmadik legnagyobb arányban a Nasdaq esésére felvett fogadások, míg a negyedik helyen az S&P értékvesztésére vásárolt opciók foglalnak helyet 314 és 234 millió dolláros nagysággal.

Ez a pesszimizmus a világ talán legismertebb befektetési guruját, Warren Buffettet és konglomerátumát, a Berkshire Hathawayt azonban teljes mértékben elkerülte.

ezzel a 177 milliárd dolláros pozícióval pedig Buffették az Apple 5,6 százalékos tulajdonjogát is magukénak tudhatják.  

A konglomerátum 29 milliárd dollár értékben birtokol Bank of America-, 26 milliárd dollár értékben American Express-, 24 milliárd értékben pedig Coca-Cola-részvényeket.

A Berkshire legnagyobb mértékben az Activision Blizzard videójátékgyártó cég papírjai adta el, 2,9 milliárd dollár értékben, de az energetikai szegmens alulteljesítése nyomán a Chevron olajvállalatnak való kitettségét is jelentős mértékben, 1,5 milliárd dollárral csökkentette.

A konglomerátum legnagyobb vételei közé az Occidental olajvállalat papírjait (730 millió dollár) és a D. R. Horton delaweri ingatlanfeljesztő cég részvényeit (726 millió dollár) sorolhatjuk.

A Berkshire Hathaway kezelése alatt jelenleg 348 milliárd dollár áll, vezetője, 

Carl Icahn aktivista befektető portfóliójáról az mondható el, hogy a nemrég a Hindenburg csoport áldozatául esett milliárdos a már eddig is vett papírjainak mennyiségét növelte csak portfóliójában, újakat nem igazán csapott hozzájuk. Icahn kezelése alatt 15,5 milliárd dollár áll, ennek 63 százalékával saját cégének, az Icahn Enterprisesnak a részvényeit vásárolta meg korábban.

Befektetéseinek többsége az energiaszektorban és a szolgáltatóiparban érintett cégek részvényeiben parkol.

A világ legismertebb befektetőin túl érdemes rátekinteni a legnagyobb alapkezelők portfóliójára is, mivel rájuk is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség.

portfóliójának legnagyobb szereplője – a Berkshire-hez és a második legnagyobb befektetési vállalathoz, a BlackRockhoz hasonlóan – az Apple: a Vanguard befektetéseinek 6 százaléka parkol Apple-részvényekben, 252 milliárd dollár értékben, a második helyre a Microsoft papírjai férnek fel 5,27 százalékos részesedéssel (222 milliárd dollár), míg a dobogó harmadik helyén az Amazon részvényeit találjuk 1,9 százalékos, 94 milliárd dolláros részaránnyal.

A Vanguard az Apple-részvényeket kivéve top választásait az elmúlt negyedévben is zsákolta, mind a Microsoft, mind az Amazon papírjait vették rendületlenül, ahogy a Meta és a Tesla részvényeinek is jutott még hely a portfólióban. 

A legnagyobb alapkezelő az MI-verseny legnagyobb nyertesének részvényeit tekintve kisebb profitrealizálásba fogott, mivel

de a Visa-, a Mastercard- és az Apple-részvényeitől is milliárdos nagyságrendben szabadult meg. 

Az alapkezelési üzletág második legnagyobb szereplője, a BlackRock, amely 3,6 ezermilliárd dollárt kezel, ugyanazt a három részvényt tartja legnagyobb arányban, mint legnagyobb versenytársa, még azok egymáshoz való relatív erősorrendje is azonos: Apple (5,56 százalék), Microsoft (5,03), Amazon (2,2), Ezeket a részvényeket is zsákolták a második fél évben a legnagyobb mértékben, kiegészítve a Vanguardnál már látott Tesla–Meta-párossal.

A BlackRock legnagyobb arányban a Chevron-részvényeit adta el, de leépítette Coca-Cola-, Pfizer-, illetve ExxonMobil-portfólióját is.