Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal emelte három irányadó kamatát csütörtökön. A kamatdöntést fél órával követő szokásos sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, az EKB elnöke kiemelte, hogy az infláció mérséklődött ugyan, de még mindig túl magas a 2 százalékos célértékhez képest. A mostani kamatszintet – kellő ideig fenntartva –, már alkalmasnak ítéli a középtávú inflációs cél eléréséhez, de továbbra is adatvezérelt megközelítést alkalmaznak a jegybanki szigor megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor.
Az idei első fél évben az eurózóna gazdasága stagnált, s a legfrissebb mutatók arra utalnak, hogy a harmadik negyedév is gyenge lehet. Az euróövezeti export iránti alacsonyabb kereslet és a szigorú finanszírozási feltételek visszafogják a növekedést, miközben a munkaerőpiac a lassuló gazdaság ellenére mindeddig rugalmas maradt.
Az energiaválság lecsengésével a kormányoknak folytatniuk kell a kapcsolódó támogatási intézkedések visszavonását.
Ez elengedhetetlen a középtávú inflációs nyomás enyhítéséhez, hogy elkerülhető legyen egy erőteljes monetáris politikai válasz. A fiskális politikákat úgy kell kialakítani, hogy a gazdaság termelékenyebbé váljon, s fokozatosan zsugorodjon az államadósság.
A gazdasági növekedést övező kockázatok lefelé mutatnak.
Bár a növekedés lassabb lehet, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erőteljesebben érvényesülnek, vagy ha a világgazdaság gyengül, például Kína tovább lassulna. Ezzel szemben a növekedés a vártnál magasabb lehet, ha az erős munkaerőpiac, a növekvő reáljövedelmek és a csökkenő bizonytalanság nyomán az emberek és a vállalkozások magabiztosabbak lesznek és többet költenek.
A felfelé mutató inflációs kockázatok közé tartozik az energia- és élelmiszerköltségek esetleges újbóli emelkedése.
A kedvezőtlen időjárás és a kibontakozó éghajlati válság a vártnál nagyobb mértékben emelheti az élelmiszerárakat. Ezzel szemben a gyengébb kereslet – például a monetáris politika erősebb transzmissziója vagy az euróövezeten kívüli gazdasági környezet romlása miatt – alacsonyabb ároldali nyomást eredményezne, különösen középtávon.
A finanszírozás ismét drágábbá vált a bankok számára,
mivel a megtakarítók az egynapos betéteket lekötött betétekkel helyettesítik, amelyek több kamatot fizetnek, s az EKB a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteit fokozatosan megszünteti. Az üzleti hitelek és jelzáloghitelek átlagos hitelkamatai júliusban tovább emelkedtek, 4,9 százalékra, illetve 3,8 százalékra.
A hiteldinamika is gyengült, a cégeknek nyújtott hitelek éves szinten 2,2 százalékkal nőttek júliusban a júniusi 3 százalékhoz képest.
A háztartásoknak nyújtott hitelek szintén kevésbé erőteljesen, 1,3 százalékkal nőttek a júniusi 1,7 százalék után. Az elmúlt három hónap adatai alapján évesített értéken 0,8 százalékkal csökkentek a háztartási hitelek, ami a legerősebb zsugorodás az euró bevezetése óta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.