A Magyar Telekom kedden közzétett pozitív profitfigyelmeztetése teljesen független a nemrégiben a cég és a kormány között létrejött Magyarország digitális átalakításáról szóló megállapodástól, hiszen az utóbbi szerint a távközlési szektor közműadója jövő év január 1-jével, a távközlési pótadó pedig egy évvel később szűnik meg, a társaság pedig az idei évre jelentette be publikus célkitűzéseinek a megemelését – mondta a VG-nek Gaál Gellért, a Concorde vezető részvényelemzője.
A bevétel és az EBITDA-bővülés mértékének 5-10 százalékról, 10-15 százalékra módosítása sokkal inkább azzal függ össze, hogy a menedzsment a rendelkezésére álló legfrissebb számok ismeretében vélhetően félretette eddigi fölös óvatosságát.
A jelenlegi növekedés alapjait egyébként a Telekom a pandémia idején, 2020–21-ben vetette meg, amikor felpörgette a beruházásait, hiszen helyesen érzett rá, hogy otthon dekkoló ügyfelei vevők lesznek megemelt technikai színvonalú szolgáltatásaira.
A fejlesztéseket aztán a drágább díjcsomagokon keresztül folyamatosan monetizálja, azaz bevételszerzésre fordítja, ami a jelek szerint az idei második fél évben is töretlenül folytatódik.
Az első fél évben az EBITDA-dinamika amúgy elérte a 12 százalékot, ám a Telekomnál – részben az inflációs klauzula alkalmazása nyomán is – arra számítottak, hogy a második fél évben nagyobb lesz a lemorzsolódás, illetve a magyar gazdaság gyenge teljesítménye a lakossági fogyasztásba is begyűrűzik, emiatt többen válthatnak olcsóbb díjcsomagokra.
A cég előfizetői tábora azonban a vártnál jóval reziliensebbnek, azaz ellenállóbbnak bizonyult, nem utolsósorban a konkurencia hasonló lépései következtében is.
Az elemző szerint amúgy a közműadó elengedése 8 milliárd forinttal növelheti a cég profitját évente, amiből 80 forint jut egy részvényre. A Concorde jelenlegi célára pedig – amelyet még messze a kormánnyal kötött megállapodás előtt állapítottak meg – részvényenként 600 forint.
Gaál Gellért szerint az idei átlagos inflációnak megfelelő jövő évi indexálás bejelentése előtt a Magyar Telekom vezetői valószínűleg a Vodafone-ra is vetnek egy pillantást. A Vodafone általános szerződési feltételei szerint a jövő évi indexálást legalább 90 nappal a bevezetés előtt közzé kell tenni, azaz ha az ideihez hasonlóan jövőre is január 1-jén akarják életbe léptetni, még ezen a héten lépniük kell.
Mivel pedig a Vodafone pénzügyi éve augusztustól augusztusig tart, elvileg az ebben az időszakban kialakult 22 százalékos infláció lehet számára mérvadó.
Nagy Nóra, az Erste részvényelemzője szerint is független egymástól a publikus célkitűzések 2023-as megemelése és a kormánnyal kötött megállapodás. Az árbevétel- és EBITDA AL-célok, azaz a lízingköltség-levonás utáni EBITDA megemelése a vártnál pozitívabb trendeken alapszik, főként a mobiladat és a vezetékes széles sávú szolgáltatások terén.
Az pedig, hogy az EBITDA AL éppúgy 10-15 százalékkal nőhet, mint a forgalom, azt sugallja, hogy az inflációs áremelkedések védelmet nyújtanak a marzsoknak.
„A kormánnyal kötött megállapodásról szóló bejelentésnek három eleme volt” – emelte ki Nagy Nóra. Egyrészt a különadó 2025-os kivezetése csupán a korábbi hírek megerősítése volt. Másrészt a Magyar Telekom közzétette, hogy a következő négy évben, 2024 és 2027 között 123 milliárd forintos költséggel 1 millió háztartás számára épít ki gigabitképes kábelkapcsolatot, és gyorsítja az 5G-lefedettség kiépítését. Jelenleg 3,5 millió háztartásnak van lefedettsége, és igazából ez a hír nem változtat a Telekom eddigi stratégiáján. Végül a közműadó 2024 eleji kivezetése pozitív meglepetés, amivel az MTel nagyjából 8 milliárd forintot takarít meg évente. Ennek részvényenkénti hatása körülbelül 50-55 forint, és már beárazódott a részvénybe.
Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is úgy látja, hogy a kormánnyal kötött megállapodás független a 2023-as pozitív profitvárakozástól. Úgy tűnik, a társaság korábban óvatosan ítélte meg, hogy az idei inflációs díjkorrekció, illetve a magyar gazdaság gyengélkedése milyen mértékben hat negatívan az árbevételre idén.
A lakossági fogyasztás a nyár eleje-közepe felé érhette el mélypontját, miközben a díjkorrekció miatt nem volt igazán lemorzsolódás az ügyfélállományban. A második negyedévben már 14 százalékos árbevétel-növekedést ért el év per év alapon a vállalat. Az új iránymutatás ezeket a tényezőket tükrözheti.
Arra a kérdésre, hogy az egyezségben vállalt többletberuházás nem viszi-e el az adókönnyítés hasznát, az elemző egyértelmű nemmel válaszolt. Szerinte az összefüggés fordított: valójában az adókönnyítés ösztönzőleg hat a beruházásokra, hiszen a várható nyereséget megemeli, mivel nem kell annyi adót fizetni a beruházások miatt várhatóan növekvő eredményre vetítve.
Különadók híján vélhetően amúgy is nagyobb mértékben ruházott volna be a Magyar Telekom, ami így valósággá is válhat.
Árokszállási Zoltán úgy véli, a 4iG-t is pozitívan kellene hogy érintse a bejelentett változás, azonban a cég a közelmúltbeli felvásárlások miatt erőteljesen el van adósodva, így osztalékot sem fizet egyelőre. A 4iG-nál a közelmúltbeli gyors és nagyon jelentős növekedést követően a társaság konszolidációja van napirenden.
Visszatérve a Magyar Telekomra, az elemzői várakozások az elmúlt hónapokban folyamatosan javultak, hiszen több sztori is fűtötte: az osztalékpolitika változtatása – jóval nagyobb összeget juttat vissza osztalékként a társaság a részvényeseinek, mint korábban –, az inflációs díjkorrekció miatti bevételnövekedés és az eközben látott szigorú költségkontroll, illetve a nemrég bejelentett stratégiai megállapodás a kormánnyal az adócsökkentésről és a beruházások növeléséről.
A hírek egy részét a piac már minden bizonnyal beárazta a papír árfolyamába. Ezt jelzi az is, hogy
míg az MSCI európai telekommunikációs indexe 4-5 százalékkal emelkedett év eleje óta, a Magyar Telekom részvénykurzusa ezalatt mintegy 70 százalékot, ami nagyon jelentős növekedésnek számít.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.