Többféleképp is kiszűrhetik a devizamozgással járó kockázatokat a vállalatok

Egy héttel ezelőtt megjelent cikkünkben a vállalatok devizakockázatáról, illetve a fedezeti ügyletek fontosságáról írtunk Keresztbe húzhatja az üzleti terveket az ingadozó forint, szerencsére van megoldás című cikkünkben. Akkor még csak a pénzügyi tudatosságról és a fedezési stratégiák kialakításáról volt szó. Most megpróbáljuk részletesebben bemutatni az ehhez használható eszközöket, illetve a konkrét stratégiákat, amivel egy vállalat vagy vállalkozó saját kezébe veheti az irányítást, és nem kerül bizonytalan helyzetbe a devizaárfolyamok kiszámíthatatlansága miatt.

Korábbi cikkünkből egyetlen mondatot érdemes ide is beemelni:

Nézzük tehát ezeket az eszközöket és a működésüket részleteiben:

Határidős fedezeti ügylet vagy egyszerű hedge

Ha a vállalkozás előre tervezhetően látja a devizamozgásokat a következő hónapokra vagy akár egy évre előre, akkor megteheti, hogy minden egyes devizakifizetés vagy -érkeztetés mellé egy ugyanolyan összegű határidős fedezeti ügyletet köt, és ezzel teljes mértékben megszünteti a devizakitettséget. Az átváltási árfolyam előre rögzítve lesz, onnantól kezdve teljesen mindegy, hogy az árfolyam hogyan mozdul az előttünk álló időszakban, a cég számára az lesz a meghatározó, hogy milyen árfolyamon történt az ügylet rögzítése.

A gyakorlatban ez a klasszikus hedge ügylet kétféleképpen történhet meg. Egyszerűbb megoldás: ha a vállalat számlavezető bankja tud ilyen szolgáltatást nyújtani (és ezt megfelelő áron és költségek mellett teszi), akkor gyakorlatilag a tényleges devizakonverziót tudjuk megkötni arra a napra, amikor a devizaátváltásra igény lesz. Amikor az euróutalás megérkezik a külföldi partnertől (például egy exportőr esetén), a bankunk az előre megegyezett árfolyamon végrehajtja a devizakonverziót, és éppen annyi forint áll majd a rendelkezésére, amennyit az ügylet megkötésekor, a pénzügyi tervezéskor rögzített. Ebben az esetben a deviza kockázata nulla. Alaptevékenységből adódó profitja előre kalkulálható.

Ennél egy fokkal bonyolultabb a helyzet, ha számlavezető bankunk nem tud ilyen szolgáltatást nyújtani, vagy ezt olyan feltételekkel tenné, amiért nem éri meg nála végrehajtani az ügyleteket. Ebben az esetben egy külső befektetési szolgáltató léphet a képbe, aki segít a határidős devizafedezeti ügylet végrehajtásában. Ennek egyetlen hátránya, hogy ilyenkor a fedezeti ügylet és a tényleges konverzió teljesen különválik, és azutóbbi csak egy pénzügyi sorként jelenik majd meg. 

Ráadásul ebben az esetben a vállalkozás azzal is szembesül, hogy a fedezeti határidős ügylet megkötéséhez egy alapletétre van szüksége a szolgáltatónál, amivel az ott keletkező esetleges veszteséget biztosítja az ügyfél oldaláról. A képlet úgy néz ki, hogy ha nyereség keletkezik a fedezeti ügyleten, akkor ez garantálja, hogy az eredetileg megegyezett árfolyamon történjen az átváltás, vagyis a tényleges konverziót kiegészíti a pénzügyi eredmény. Abban az esetben viszont, ha a fedezeti ügyleten veszteség kerül elkönyvelésre, akkor a tényleges átváltási árfolyam lesz majd annyival jobb, ami kompenzálja a pénzügyi veszteséget. A kettő eredőjeként számolható ki az az átváltási árfolyam, amellyel a vállalkozó a határidős ügylet megkötésekor kalkulált.

Fontos, hogy a fedezeti ügylet esetén, különösen, ha elválik egymástól a pénzügyi eredmény és a konverzió, nem szabad abba a csapdába esni, hogy a vállalkozó veszteségként vagy meg nem nyert előnyként tekint arra az esetre, amikor az árfolyam neki kedvezően változott, és matematikailag jobban járt volna, ha nem köti meg a fedezeti ügyletet. Ez ugyanis éppen a biztonság és a kiszámíthatóság ellen megy. Ekkor válik devizaspekulánssá a vállalati vezető.

Hasonlóan veszteségként élhetné meg a vállalkozás a raktár biztosításának költségeit minden olyan évben, amikor nem történik semmilyen baleset. De azonnal értelmet nyer az ilyen jellegű kiadás, ha egy vihar elmossa az árukészlet egy jelentős részét.

Részletekben történő fedezés

A klasszikus fedezeti ügylethez képest egy kicsit bonyolultabb stratégia, ha a vállalkozó nem egy az egyben fedezi le a devizakitettséget, hanem bizonyos részekre bontva. Ennek lehet oka az is, hogy nem tudja előre a pontos összegeket vagy időzítéseket, de lehet ez a stratégia része is, amikor valamennyire próbál reagálni a deviza-előrejelzésekre vagy mozgásokra.

Például, ha az árfolyam olyan szélsőértéken van, amely az elmúlt időszak mozgásainak ritkán látott pontját jelenti, és a várakozások is nagyrészt megegyeznek abban, hogy innen előbb-utóbb következhet egy visszarendeződés, akkor mondhatja azt, hogy nem a teljes devizakitettséget fedezi, csak annak egy részét, és meghatároz bizonyos célárakat, amelyeken újabb és újabb fedezeti ügyletet kötne. Ez természetesen innentől kezdve már nem tiszta hedge, hanem részben spekulatív kereskedés, de egy jól felépített stratégiával mégis sikeressé válhat hosszú távon. A részletekben való fedezéshez persze fontos, hogy a vállalkozás olyan mennyiségekkel rendelkezzen, ahol a több tételre való bontás nem okoz nagyobb drágulást vagy hatékonyságromlást.

Stop-loss típusú fedezeti ügylet

Ehhez hasonló fedezési stratégia lehet, ha a vállalkozó nem a pozitív elmozdulásra számítva választ ki célárfolyamokat, ahol a fedezeti ügyletet megkötné, hanem azt mondja, hogy bizonyos értéknél rosszabbul nem akarja átváltani a devizát és egyfajta stop-loss szemlélettel azt határozza meg, hogy mi az a legrosszabb árfolyam, amelyen mindenképpen kerüljön megkötésre a fedezeti ügylet. Természtesen ez is egyfajta spekuláció, de ha a normál ügyletmenetből adódó nyereségen belül meghatározható egy ilyen stop-loss átváltási árfolyam, akkor a vállalkozó nyitva hagyhatja magának azt a lehetőséget, hogy amikor neki kedvező irányba változnak az árak, akkor abból is profitálhat.

Ez a megoldás azonban több kockázatot is rejt. Előfordulhat, hogy a stop-loss típusú megbízás nem a megadott értéken, hanem annál rosszabb árfolyamon teljesül részben vagy egészben. Megtörténhet az is, hogy a stop-loss aktiválási árat csak egy pillanatra vagy nagyon rövid időszakra éri el az árfolyam, és ezzel a fedezeti ügyletünk létrejön, de közben az árfolyam abba az irányba mozog tovább, amelyik nekünk kedvező lett volna. Különösen igaz ez akkor, ha nagyon volatilis, vagyis mozgékony árfolyamváltozások jellemzik azt a devizapárt, amelyben az ügyletet szeretnénk megkötni. Ilyenkor ugyanis jóval nagyobb az esély arra, hogy a megadott időszakban az ilyen stop-loss jellegű megbízás teljesül majd.

Fedezés devizaopciós ügylettel

Végül, de nem utolsósorban a fedezeti stratégiák egyik legbonyolultabb, de nagyon jól használható eszköze a devizaopció, amely egy kicsit hasonló megközelítésre ad lehetőséget, mint a stop-loss szemlélet, csak kezelhetőbb és előre tervezhetőbb kockázattal. Ebben az esetben a fedezeti ügyletként egy opciós jogot vásárolhatunk meg, vagyis azért fizetünk, hogy a határidő elérkeztekor mi dönthessük el, hogy az előre megállapodott árfolyamon szeretnénk átváltani a devizát, vagy sem. 

Ennek egyértelmű előnye, hogy ha számunkra kedvezőtlenül alakul az árfolyam mozgása, akkor értelemszerűen élni fogunk a jogunkkal, és a legrosszabb eshetőség, hogy az előre megállapodott kötési árfolyamon kerül sor a devizakonverzióra. Ha viszont az árfolyamok számunkra kedvezően alakulnak a határidőig, akkor nem fogunk élni az opciós jogunkkal, és az átváltás az éppen aktuális piaci áron történik majd meg, ami nekünk kedvezően alakult. Az opciós stratégiának természetesen magasabb költségei vannak, hiszen az említett opció megvásárlásáért opciós prémiumot kell fizetni. Mivel azonban ez is előre ismert és jól kalkulálható, a teljes stratégia minden kimenetele pontosan kiszámítható a legelején, vagyis a pénzügyi vezető vagy a vállalati szakértője minden kimenetel esetén tudni fogja, hogy mekkora költséggel és milyen átváltási árfolyammal kell kalkulálnia.

Összegzés

Összefoglalásként elmondható, hogy akinek devizakitettsége van, annak mindenképpen érdemes ezzel foglalkoznia, mert a legnagyobb spekulációt az jelenti, hogyha előzetes tervezés nélkül csak a tényleges devizautalások idején nézi meg, hogy éppen mennyi az árfolyam, és adott esetben meglepődve tapasztalja, hogy mennyit változott ahhoz képest, mint amikor terveztek vele. 

A tiszta fedezés esetén a vállalkozó teljesen kizárhatja a devizakockázatot, és előre tervezhetővé teszi saját magának a jövőbeni pénzmozgásokat. Ugyanakkor nagyobb szaktudással vagy piacismerettel, esetleg külső tanácsadó segítségével olyan fedezési stratégiát is kialakíthat, amelynek van ugyan spekulatív része, de az megalapozott piacelemzésre és múltbéli tapasztalatokra épül.