Adósságcsapdában a kínai városok és tartományok

A kínai városok és tartományok, adóssághegye már a pénzügyi rendszert fenyegeti. Hosszú évek óta aszimmetrikus a fiskális finanszírozás, amennyiben a helyi adóbevételek nagy részét elvonja a pekingi adminisztráció, miközben a védelmi kiadásokon kívül szinte minden költséget a városokra és a tartományokra terhel. A probléma nem új, de éles fénnyel világított rá a Country Garden nem fizetése. Mert a a legnagyobb magánkézben lévő kínai ingatlanos cég vidéki városokban fejleszt, s a helyi önkormányzatok fontos bevételi forrásuktól esnek el a földeladások leállásával.

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Kína helyi önkormányzati adósságterhe a bruttó hazai termék százalékában kifejezve idén 9 százalékponttal fog emelkedni. Míg tavaly az emelkedés mindössze 5 pont volt, tavalyelőtt pedig csupán 2. Ráadásul magas kamatozású adósságokról van szó. 

Politikai kockázatot is hordoz az önkormányzatok nehéz pénzügyi helyzete, mert a bankok mellett a lakossági kötvények vásárlói a legfontosabb hitelezők.

A kínai önkormányzatok eladósodását gyorsította a világjárvány is, miután a pandémiás védekezés költségei nagyrészt a helyi büdzséket terhelték. Miközben az árnyékbankok elleni szigorú fellépés 2018 után egyre költségesebb finanszírozások felé terelte a forrásokra éhes önkormányzatokat.

Toxikus pénzügyi mixet kevertek a kínai önkormányzatoknak a csökkenő kötvényhozamok, a régi hitelek magas kamatköltségei és az ingatlanválság miatt kiszáradt földpiac.

Jó hírnek tekintik Pekingben, hogy az adósságprobléma a kontinentális Kína északnyugati részén fekvő szegényebb tartományokra koncentrálódik, s emiatt a legjobban érintett városok jellemzően viszonylag alacsony adósságterheket hordoznak. Szoros kivételt képez a tartományi jogú, 15 milliós népességű, part menti Tiencsin. 

Peking engedményekkel próbálja orvosolni az adósságválságot. Így például engedélyezték, hogy a városok a magas kamatozású kötvényadósságuk korábbinál jóval nagyobb részét cseréljék támogatott tartományi adósságra. Emellett a helyi önkormányzatok a helyi bankokat is bevonhatják a refinanszírozásba. Igaz, a kínai bankok hitelállományának már most is 11 százaléka önkormányzati adósság, s ezeknek a hiteleknek a nagyobb arányú görgetése csapást mér a banki mérlegekre és jövedelmezőségi mutatókra – egy olyan időszakban, amikor a nettó kamatmarzsok historikusan alacsonyak.

Mivel a probléma egyik gyökere a telekeladások pangása, ezért Peking gőzerővel élénkíti a haldokló lakáspiacot. Kétévnyi tétlenség után augusztusban a szabályozó hatóságok megkönnyítették a kínai polgárok ingatlanvásárlását: kitágították az első lakást vásárló definícióját, s csökkentették az első és második lakásvásárlás minimális önrészének arányát. Ennek ellenére Kína száz legnagyobb ingatlanfejlesztőjének havi újlakás-eladásai szeptemberben 29 százalékkal zuhantak év per év alapon.