Már az ESG-mozgalmak megjelenése előtt is jellemző volt, hogy a befektetők számos olyan szempontot figyelembe vettek a döntéshozatal során, amelyeket ma az ESG rövidítés G jelzése, tehát a felelős vállalatirányítás alá sorolunk.
A leggyakrabban a menedzsment minősége, a jelentések megbízhatósága és a beruházási döntések sikeressége került előtérbe, azonban az ESG-szemlélet megjelenésével ennél jóval több tényezőt is figyelembe kell venni. A vállalatirányítási gyakorlatok megalapozzák az ESG környezeti és társadalmi faktorainak sikerességét. Ha a vállalatirányítási szempontok nem vagy rosszul érvényesülnek egy vállalatban, nem működnek a döntéshozatali mechanizmusok, akkor csak csekély változás érhető el. A szabályozásnak és a jogi előírásoknak való megfelelés, valamint az erőforrások felhasználása (mind a tőke és mind az emberi erőforrások) csak ezen keresztül valósítható meg hatékonyan. Tehát a felelős vállalatirányításban foglaltak elérése valójában minimumkövetelményként fogható fel.
A felelős vállalatirányítás részét képezi továbbá a vállalati érintettek (menedzsment, tulajdonosok, dolgozók, beszállítók és vevők) közötti feladat- és felelősségmegosztás is. Tehát fontossága megkérdőjelezhetetlen, mégis, a G az utóbbi években viszonylag kevés figyelmet kapott (ahhoz képest, hogy számos tényezője már évtizedek óta foglalkoztatta mind a szabályozó szervezeteket, mind pedig a befektetőket).
A felelős és fenntartható befektetések megjelenésével a fókusz az E betűre, tehát a környezeti hatásokra helyeződött. Ez nagyon egyszerűen tetten érhető a publikált ESG-adatok elérhetőségében is: a vállalatok sokkal nagyobb arányban teszik közzé a környezeti hatásokkal kapcsolatos mérőszámokat, mint a vállalatirányítással kapcsolatosakat, így tehát mérni is nehezebb ezeket egyelőre.
Milyen összefüggés van a befektetés teljesítménye és a vállalatirányítás között?
Ez a kérdés két oldalról is megközelíthető. Egyrészt a vizsgált cég külső szemmel való értékelése során a vállalatvezetésben tapasztalható intő jelek már rögtön eltántoríthatnak a befektetéstől, másrészt pedig a vállalat elemzése során arra is láthatunk példát, hogy a menedzsment értékromboló döntéseket hoz.
Az első esetben ez már a kockázatkezelés részét képezi: ha jól működik a vállalat vezetése, akkor valószínűleg a belső kockázatkezelési gyakorlatok is rendben vannak. Emellett pedig a transzparenciában is elég egyszerűen tetten érhetők a hiányosságok: egy befektető több hasonló céget is elemez és összevet, így viszonylag gyorsan kiderül, ha a befektetési döntést megnehezítő körülmény a közzétett információ hiánya.
Az értékteremtő vagy -romboló döntések vizsgálata természetesen nagy szakértelmet igényel, és figyelembe kell venni a tulajdonosok hozamelvárását, valamint a rendelkezésre álló alternatívákat is. Egy nagy gyártósor-beruházást nem kell mindenáron megvalósítani, nem biztos, hogy a vállalat pénze ott lenne a legjobb helyen. Adódhat olyan helyzet, amikor például egy részvény visszavásárlás jóval nagyobb értéket teremt a fejlesztésnél a tulajdonosok számára.
Számos botrány söpört már végig a világgazdaságon, amelyek különböző iparágakban tevékenykedő cégeket érintettek, és különböző problémákra hívták fel a figyelmet. Ezek mindegyikénél a közös pont az, hogy egy rossz vállalatirányítási gyakorlat képes volt tönkretenni egész cégbirodalmakat is.
Az egyik ilyen példa az Enron esete 2001-ből, ahol bár érvényben voltak eljárások a jó vállalatvezetés érdekében, a könyvelés mégis súlyos hibákat tartalmazott. Ennek következtében pedig hatalmas károkat szenvedtek el a befektetők és a munkavállalók.
Említésre méltó a Wells Fargo esete a fiktív számlákkal vagy a Volkswagennál elkövetett csalás is. Több esetben a sikkasztás, a csalás és a könyveléssel való károkozás volt a középpontban, ezért is fontos, hogy létezzenek a szervezetben megfelelő fékek és felülvizsgálati gyakorlatok ezek detektálására és elkerülésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.