késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Újabb lendületet kaphatnak a piacok – megvan az EKB kamatdöntése
Megtartotta idei utolsó kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank (EKB), amely az amerikai központi bankhoz hasonlóan szintén a kamatok szinten tartásáról döntött. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az eurózónás kamatláb így változatlanul 4,5 százalék.
Fotó: Shutterstock
Egyébként az EKB mellett a Bank of England is döntött az alapkamat szintjéről, itt is a várakozásoknak megfelelő döntés született, maradt az 5,25 százalékos ráta.
A piacok az eurókamatok szinten tartását már jó előre beárazták, így az euró-dollár keresztárfolyam sem mutatott heves reakciókat, azok után, hogy csütörtök délelőtt 1,09 dollár fölé ugrott az euró árfolyama.
A várakozások szerint legkésőbb májusban láthat neki a kamatok csökkentésének az EKB, ezt azonban nem tartalmazta eddig a központi bank hivatalos kommunikációja, így a hamarosan érkező kommentárra koncentrálhatnak a befektetők. A sajtótájékoztató 14:45-kor kezdődik.
Az Európai Központi Banknak a kamatcsökkentés megkezdése előtt még van egy fontos „házi feladata” – jelezte Nagy András, az Erste elemzője. Arról van szó, hogy végre le kellene állítani a még a koronavírus-járvány alatt bevezetett PEPP programot.
Ennek a 95 százalékban állampapírokból álló eszköznek az újrabefektetése még most is zajlik. Azonban, főleg, ha a kamatok elkezdenének csökkenni, akkor egyszerre fejtene ki két ellenkező hatást az EKB. A mérlegfőösszegen keresztül egy mennyiségi szigorítást, míg a kamatok vágásával egy monetáris lazítást hajtana végre, ami összezavarhatná a piaci szereplőket, és nehezen lehetne megmagyarázni
– foglalta össze a kockázatokat Nagy András. A szóban forgó állomány november végén elérte az 1668 milliárd eurót. Ugyanakkor ez a legrugalmasabban használható fegyvere az EKB-nak, nemegyszer a PEPP-nek köszönhetően tudta az Európai Központi Bank tompítani a fellépő kötvénypiaci turbulenciákat.
Az új kamatpályát persze nem könnyű előre jelezni. A lépések attól függenek, hogy az eurót használó országokban meglepően gyorsan csökkenő inflációs folyamatok mennyire maradnak stabilak. Az euróövezeti infláció novemberben 2,4 százalék volt (2021 közepe óta a legalacsonyabb), ami nincs már messze az EKB 2 százalékos céljától. De nem csak ez szól a kamatok csökkentése mellett, hanem az is, hogy a térség országait a Covid- krízis óta először fenyegeti recesszió.
A Bloomberg-konszenzus még a csütörtöki kamatdöntés előtt jelent meg, ebben azt várták, hogy júniusban 75 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre az EKB, ezzel a betéti kamatláb 4-ről 3,25 százalékra eshet. A devizapiaci kamatárazások alapján azonban már tavasszal elindulhat a monetáris kondíciók enyhítése. De mindent felülírhat a jövő év eleje: ekkor derül ki, hogy a bérmegállapodások és
az év eleji árváltozások jelentenek-e újabb kockázatot az infláció elleni küzdelemben.
Elemzők még azt is felvetették, hogy az EKB akár fel is gyorsíthatja a kamatcsökkentések ütemét. De már azt is örömmel fogadhatják a piacok, ha Christine Lagarde elnök egyszerűen csak megerősíti, hogy az infláció mértéke a vártnál gyorsabban csökkent.
Amit viszont minden bizonnyal bejelentenek az EKB élenjárói, az a frissített gazdasági előrejelzés a 2024-es évre. A Reuters-konszenzus szerint jövőre 2,5 százalék lehet az éves átlagos infláció.
A kamatdöntéssel egyidőben megérkezett a közlemény is, amelynek legfontosabb elemeit itt foglaltuk össze.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.