A svájci jegybank bezzeg már majdnem nyereséges volt tavaly

Mintegy 3,2 milliárd frank (több mint 1100 milliárd forint) nettó veszteséggel zárta az elmúlt évet a Svájci Nemzeti Bank (SNB) – közölte hétfőn a svájci jegybank.

Az SNB 2022-ben hagyott fel a negatív kamattal, és tavaly június óta már 1,75 százalékos kamatot fizet a kereskedelmi bankok nála elhelyezett számláira. A jegybank külföldi értékpapírokon elért pozíciói is romlottak, mindössze 4 milliárd frankot értek el, főként az árfolyamveszteség miatt, amely 58 milliárd frankkal mérsékelte a jegybanki eredményt – írja a Reuters.

Mindez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a bank visszatérjen a nyereséges működéshez, igaz, a tavalyi veszteség eltörpül a tavalyelőtti 132,5 milliárd frankos rekordveszteség mellett.

Ez azt is jelenti, hogy a veszteség miatt nem fizet osztalékot a részvényeseknek, és nem utal át pénzt a svájci szövetségi költségvetésbe és a kantonok költségvetésébe. A svájci törvények nem írják elő, hogy a jegybank nyereséges legyen, legfontosabb feladata az árstabilitás fenntartása. Ha mégis nyereséget ér el, annak egy részét a központi kormánynak és a 26 kantonnak utalja át.

Az elmúlt évek monetáris politikája nem csak Svájcban tette veszteségessé a jegybankot, elég, ha csak a Magyar Nemzeti Bank veszteségére gondolunk, de az elmúlt években az amerikai Fed vagy épp a Bundesbank és a Bank of England is veszteségesen működött. A jegybankok működésének sajátossága miatt ez a legtöbb helyen nem okoz problémát, hiszen a negatív saját tőkét a későbbi nyereség pótolhatja majd. A jegybankok által a költségvetésbe fizetett osztalékokról azonban a kormányoknak mindaddig le kell mondaniuk, amíg azok a veszteségeiket nem pótolták.

Az SNB helyzete abból a szempontból különleges, hogy míg a legtöbb jegybank a 2010-es években saját devizájában vásárolt kötvényeket – melyek értéke a kamatemelések után esett –, addig az SNB a svájci frank túlzott erősödésének megelőzése céljából külföldi devizában denominált eszközöket halmozott fel.