Megdobhatja az uránérc árát az amerikai vétó
Szerző: Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
A képviselőház még tavaly fogadta el az erről szóló indítványt, Joe Biden elnök pedig a 90 napos határidő előtt, már május 14-én alá is írta a törvényt, amelynek értelmében nem vásárolhatnak alacsony sugárzású, nukleáris fűtőelemet az amerikai cégek orosz forrásból.
A passzus számos kivételt tartalmaz – például azok az áramszolgáltató cégek, akiknek élő szerződésük van orosz vállalatokkal, 2027 végéig behozhatják a terméket. A törvény 2,72 milliárd dollár szövetségi támogatást is tartalmaz, amelynek a célja, hogy növelje a hazai, amerikai dúsítási kapacitást.
Jelenleg az USA 94 nukleáris reaktorkapacitásának 20-24 százalékát látja el a Roszatom nukleáris fűtőelemekkel. A relatíve magas arány kialakulásának történelmi okai vannak: a dúsító kapacitások kiépítése drága, az üzemeltetés költséges, így
a hidegháború végével olcsóbb volt a megvásárolt urán ellátás egy részét az oroszokra bízni,
akiknek rengeteg feles kapacitásuk volt és olcsó energiaforrásokkal rendelkeztek.
A hír az egyébként is jelentős felfutás után álló urán piacát is megbolygatta: mivel az amerikai cégek egy része most nagyobb erővel jelentkezhet a nemzetközi piacokon, ez az elemzők szerint további áremelkedés jelenhet a piacon. Az oroszok ugyanis főleg kazah, kisebb részben hazai forrásból származó uránt dúsítottak. Kérdés, hogy az amerikai ügyfelek hiányában lesz-e elegendő piac az orosz dúsított urán számára a világpiacon, vagy ez a lépés okozhatja-e az orosz urán részleges kiszorulását. A világ legnagyobb uránérc és sárgatorta (sárgatorta – angolul yellowcake – magas urán tartalmú, sárga színű por, az uránércek feldolgozásának közbenső terméke) gyártója, a kazah Kazatomprom ugyanis egyre inkább Kína felé nyit. Az ázsiai ország nemcsak felfuttatja az orosz technológián alapú dúsítását, de 140 atomerőművet tartalmazó építési terve is van. Tehát maga is jelentős vásárló lesz. Emellett nem emel akadályt a kazah érc és sárgatorta külföldre való értékesítésének és szállításának sem.
Az uránérc globális piaca egyébként is strukturális deficittel küzd, legalább is a következő 3-5 évben biztosan. A fukusimai balesetet követően felhalmozott készletek elfogytak, a Sprott nevű befektetési alap jelentős, 65 millió font mennyiséget halmozott fel, de ez pénzügyi befektetők kezében van. A kínálat alatta marad a keresletnek, márpedig az urán bányászat felfuttatása az összes bányászati termék közül a leglassúbb. Ennek az oka, hogy számos környezetvédelmi és bányanyitási engedélyt kell beszerezni, hiszen az urán sugárzó volta miatt különösen veszélyes művelet egy uránbánya nyitása.
2030 előtt jelentős növekedés nem várható, a két nagy termelő, az amerikai-kanadai Cameco és a kazah Kazatomprom már most is maximumra járatja bányáit.
Az utóbbi cég ráadásul a közelmúltban jelentette be, hogy csúszik a kénsav termelő üzemének a nyitása, ami szükséges lenne a termelés felfuttatásához. Szakértők szerint ezért a jövőben inkább három számjegyű árak lesznek a dominánsok az uránérc piacán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.