Családpolitika: a Wall Streetről is látszik a magyar modell
Több amerikai születne, ha a gyermekvállalást 150 ezer dolláros olcsó hitellel, támogatott kisbusszal és élethosszig tartó jövedelemadó-mentességgel honorálnák az olcsó gyermekgondozás, az extra nyaralás és az ingyenes termékenységi kezelés mellett? – teszi fel a kérdést a Wall Street Journal. A tőzsdei lap az európai családtámogatás tapasztalatai alapján meg is előlegezi a választ: valószínűleg nem. Az ENSZ statisztikái szerint Európa teljes népessége csökkent a világjárvány idején, így jó úton halad afelé, hogy 2050-re 40 millióval zsugorodjon.
Bababónuszt és ingyenes mesterséges megtermékenyítést ígérnek az elnökjelöltek
A születési ráta a hatvanas évek óta csökken a fejlett világban. Ám ez a trend súlyosabban és gyorsabban sújtott le Európára, mint azt a demográfusok várták – előrevetítve az Egyesült Államok termékenységi rátájának az elmúlt években tapasztalt hirtelen csökkenését.
A születési ráta trendfordítása világszerte nemzeti prioritássá vált. Pekingben már feltűnt az elemzők horizontján egy félmilliárdos Kína képe, de
Vlagyimir Putyin elnöknek is szembe kell néznie azzal, hogy az orosz birodalom legnagyobb ellensége a demográfia.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban is elnökválasztási kampánytéma a családpolitika reformja. A demokrata Kamala Harris 6 ezer dolláros bababónuszt ígért, míg a republikánus Donald Trump meglebegtette az ingyenes in vitro megtermékenyítést a szülők adókedvezményei mellett.
Többet költenek a családra, mint a hadseregre
Európában és a demográfiai kihívásokkal küzdő ázsiai országokban, például Dél-Koreában és Szingapúrban egy generáció óta pazar szülői juttatásokkal küzdenek a demográfiai apály ellen. Ennek ellenére, szinte minden korcsoportban, az összes jövedelmi szinten és bármilyen iskolázottság mellett is csökken a termékenység.
Két európai ország több forrást fordít a családokra, mint szinte bármely más nemzet: Magyarország és Norvégia.
Míg az USA a GDP 1 százalékát költi családtámogatásra a gyermekek adókedvezményei és az alacsony jövedelmű amerikaiakat célzó programok révén, mind Magyarország, mind Norvégia a GDP több mint 3 százalékát fordítja a családok támogatására irányuló különböző programokra – többet, mint amennyit a hadseregükre költenek. Hazánk családpolitikára fordított kiadásai az elmúlt években meghaladták a GDP 5 százalékát. Ám a bőkezű támogatások ellenére Magyarországon 1,5, Norvégiában 1,4 gyermek jut egy nőre, ami messze elmarad a 2,1-es reprodukciós rátától, ami a népesség stabilan tartásához szükséges.
A demográfusok most azt sugallják, hogy a gyermekvállalástól való vonakodás alapvető kulturális váltás, nem pedig pénzügyi természetű döntés.
Fókuszban a magyar modell
Az amerikai tőzsdei lap részletesen ismerteti a magyar családpolitika modelljét, kiemelve, hogy a pronatalizmusként ismert születés támogatás Orbán Viktor miniszterelnök szélesebb populista programjának kulcsfontosságú eleme. A kétévente megrendezésre kerülő
budapesti demográfiai csúcs prominens konzervatív politikusok és gondolkodók találkozóhelyévé vált.
A Fox News korábbi műsorvezetője, Tucker Carlson és JD Vance, Trump alelnökjelöltje is dicsérte Orbán családpolitikáját. A magyar kormányfő az általa hagyományosnak nevezett családmodellen belül a gyermekvállalást nemzeti kötelességnek, valamint a bevándorlás alternatívájának tekinti a népesség növelése érdekében.
A gyermeknevelési juttatások Magyarországon leginkább házas, heteroszexuális, középosztálybeli párok számára vannak fenntartva
– írja a Wall Street Journal, hozzáfűzve: azok a párok, akik elválnak, elveszítik a támogatott kamatlábakat, és bizonyos esetekben vissza kell fizetniük a támogatást.
Magyarország termékenységi rátája a Szovjetunió bukása után összeomlott, és 2010-re egy nőre 1,25 gyermek jutott. Orbán Viktor – az ötgyermekes apa – és pártja, a Fidesz abban az évben került újra hatalomra. A következő évtizedben bővítette a családtámogatási rendszert. Magyarország termékenységi rátája 2021-ben 1,6 gyermekre emelkedett. Miután sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is felzárkóznak azok a nők, akik a pénzügyi világválság után halogatták a gyermekvállalást.
Ám a számok javulása megtorpant.
Magyarország termékenységi rátája ismét csökkent az elmúlt két évben.
Idén augusztusig mintegy 51 500 csecsemő született nálunk, ami 10 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Sok magyar nő hivatkozik az alulfinanszírozott közegészségügyi és oktatási rendszerekre, valamint a munka és a család közötti egyensúly megteremtésének nehézségeire a több gyermek vállalásával kapcsolatos hezitálásuk részeként.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.