Majdnem a kétharmadával emelkedett egy év alatt a lakáshitelek egy szerződésre jutó átlagos összege: miközben a múlt év első felében még 10,22 millió forintot tett ki, az idén június végéig felvett kölcsönöknél már megközelítette a 17 millió forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint az év első felében majdnem pontosan 38 ezer új lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, ami bő másfélszerese az egy évvel korábbi 25,1 ezernek.
A szerződések összértéke eközben nagyjából két és félszeresére, 643,1 milliárd forintra nőtt, ami látványosan megdobta az egy ügyletre jutó átlagot.
Az átlagos hitelösszeg megugrásában lehetett némi szerepe a lakástámogatási rendszer átalakításának is: az idén januárban megjelent CSOK Pluszhoz kapcsolódó kamattámogatott lakáshitelnél akár az 50 millió forintot is elérheti az igényelt hitel összege, amit gyaníthatóan már sokan igyekeztek kihasználni. Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese ugyanakkor a pénzügyi szolgáltató féléves eredményeit bemutató sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy az átlag megugrásához nem elsősorban a támogatási rendszer átalakítása járulhatott hozzá, hanem egyrészt az ingatlanárak, másrészt a lakosság reáljövedelmének emelkedése. A bérek növekedése – tette hozzá – kibővítette a hitel felvételére készülő háztartások mozgásterét is, ami vélhetően az igényelt hitelek összegében is megmutatkozott.
Az MNB adatai szerint egyébként nagyon régen produkált ilyen látványos bővülést a lakáshitelpiac: a kihelyezések első félévi értéke már meghaladja a tavalyi egész évit, és ha a mostani tendenciák folytatódnak – amelynek semmilyen jel nem mutat az ellenkezőjére –, történetének egyik legsikeresebb évét zárhatja 2024. egészében. (Az eddigi legmagasabb lakáshitel-kihelyezés 2021-ben volt, akkor 1300 milliárd forintnál is nagyobb összegű új szerződést regisztrált az MNB.) Figyelemre méltó az is, hogy a kihelyezések volumene már a fogyasztási hitelekét is jóval meghaladja, hiszen utóbbiaknál 597,6 milliárdos szerződéses volument mutatott ki az első fél évre vonatkozóan az MNB.
A piac hihetetlen mértékű bővülésének köszönhetően a lakáshitelek állománya június végére újabb csúcsra, 5300 milliárd forint közelébe emelkedett, amellyel a részesedésük ismét 50 százalék fölé nőtt a portfólión belül. A lakáshiteleket egyébként a babaváró kölcsön követi az állomány alapján felállított sorrendben 20 százalék környéki súllyal, majd a személyi kölcsönök következnek 13,6 százalékos részesedéssel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.