Kulcselemmé vált a babaváró

Gyorsan növekszik az állami támogatás mellett igényelhető babaváró konstrukció jelentősége a lakossági hitelpiacon, mi­után az új szerződések mennyisége a koronavírus-járvány ellenére is szinten maradt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint

a pénzügyi szolgáltatóknál 469,3 milliárd forint értékben kötöttek új babaváró-szerződéseket az arra jogosult családok az év első kilenc hónapjában – ez havi átlagban 52,1 milliárd forintnyi szerződés –, ezzel a folyószámlahitelek nélkül számolt fogyasztásihitel-piac 53,1 százalékát adta ez a hiteltípus.

A babaváró konstrukció rövid idő alatt a legfontosabb fogyasztásihitel-termékké vált Magyarországon, hiszen a korábban meghatározó személyi kölcsönöknél közel 40 százalékkal, 264 milliárd forint alá csökkent a friss szerződések mennyisége az első három negyedévben.

A babaváró kölcsönnek igen jelentős volt a szerepe abban is, hogy 2020 első kilenc hónapjában – amikor már szinte végig érvényesültek a világjárvány hatásai – csak visszafogott mértékben esett vissza a lakossági hitelpiac.

A fogyasztási hiteleknél ugyanis – ahová a támogatott konstrukciót is sorolja statisztikái­ban az MNB – csaknem 10 százalékos volt a visszaesés 2019 azonos időszakához képest, 883,2 milliárd forintos szerződéses összeg mellett.

Ha viszont kiszűrjük a babaváró hatását az adatokból, 700 milliárd forint környékéről 414 milliárdra csökkent volna a friss állomány, ami több mint 40 százalékos zsugorodás.

Ha pedig az új szerződések mennyisége a most megszokott, havi 50 milliárd forint környéki szinten marad a támogatott konstrukciónál,

a babaváró kölcsön néhány hónapon belül – a lakáscélú hitelek után – a második legfontosabb lakossági hiteltermékké léphet elő a háztartásoknál lévő állomány alapján.

Az utóbbi hónapokban rendre 30 milliárd forint alatti új kihelyezést produkáló személyi hitelek állománya ugyanis valamivel 970 milliárd forint felett mozgott a harmadik negyedév végén, miközben a babaváró kölcsöné is elérte a 927 milliárdot: ekkora különbség pedig – a jelenlegi tendenciák folytatódását feltételezve – igen gyorsan eltűnhet. A személyi hitelek részesedése egyébként szeptemberben 12,4 százalék körül alakult a teljes lakossági hitelportfólióban, a babaváró kölcsöné pedig 11,7 százalékot ért el, miközben a lakáshitelek az állománynak közel a felét adták.