Megérte bent maradni hat évvel ezelőtt a magánnyugdíjpénztárakban, a kasszák legnagyobb portfóliói ugyanis az állampapíroknál és a hazai tőzsdénél is jobban teljesítettek. A nagy vagyonátadás 2011 májusának végén, illetve júniusban történt meg, az állam csaknem 3 ezer milliárd forintnyi befektetéshez jutott akkor hozzá. Ez, ha a pénztárak azóta eltelt teljesítményét nézzük, még tagdíjbefizetések nélkül is legalább a másfélszeresére hízott volna.
A négy megmaradt pénztár tagjai közül azok jártak a legjobban, akiknek növekedési portfólióban van a megtakarításuk. Ők vannak egyébként a legtöbben, négy közül nagyjából három pénztártag ebben a legkockázatosabb alapban tartja a pénzét, és ezek hozama 53–62 százalék között alakult az utóbbi években. 2011 májusa óta a Max Composite állampapírindex 51,6 százalékot emelkedett, a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX pedig 45,39 százalékot. A kasszák nyilván azért érhettek el ennél magasabb hozamot, mert nemcsak magyar, hanem külföldi részvénybefektetéseket is tartanak.
A kiegyensúlyozott alapok hozama az államosítás óta 50–56 százalék között van, tehát ezek is elérték legalább az állampapírok hozamát vagy még többet is. A klasszikus alapok, amelyek nagyrészt állampapírokat és más alacsony kockázatú eszközöket tartanak, 22–33 százalékot szedtek magukra. A rövid állampapírok hozamát mérő RMAX indexet ez felülmúlja, a hosszabb állampapírok hozamával viszont nem versenyezhet.
A megmaradt pénztáraknak együttvéve körülbelül 58 ezer lelkes tagjuk van, ezek többsége fizeti a tagdíjakat és az intézmények működéséhez szükséges adományokat is. A befizetés busásan megtérülhet, hiszen egy, az állami rendszerbe most visszalépő pénztártag az időközben felhalmozott hozam döntő részét reálhozamként felveheti. Egy átlagos ügyfél számláján tavaly év végén már több mint 4 millió forint volt, ebből körülbelül 1,5 millió forintot tehet ki a 2012 eleje óta felhalmozott hozam, aminek a 75-80 százalékát nagyjából ki is lehetne venni reálhozamként. Azok a pénztártagok, akik hat évvel ezelőtt léptek vissza, átlagosan körülbelül 70 ezer forintot kaptak kézhez, a mostaniaknál az átlagos összeg milliós nagyságrendű lehet. A visszalépők pedig ugyanolyan állami nyugdíjat kapnak, mint azok, akik hat évvel ezelőtt adták át az államnak a megtakarításukat.
A megmaradt maroknyi tagság azonban kitartó, a tb-rendszerbe visszalépők száma csekély, főleg azok dönthetnek így, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és pénztártagként csökkentett állami nyugdíjra számíthatnak. Utóbbi kiegészíthető lenne persze a pénztártól kapott járadékból, egyelőre azonban ilyet egyik intézmény sem fizet. A Horizont ugyan megképezte az ehhez szükséges tartalékot, és a jegybankhoz be is nyújtotta az engedélykérelmét járadék folyósítására, de a pénztár honlapja szerint az engedély még nem érkezett meg, és a jegybanki határozatok között sincs ennek nyoma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.