Modern pénzügyi szolgáltatóvá válna az államkincstár

Sokak szerint ma a Magyar Államkincstár elnöki tisztsége nem a legirigylésreméltóbb poszt. Ön mégis belevágott. Miért?

Mindig is a kihívásokat kerestem. A kincstár komplex költségvetési intézmény, szerteágazó tevékenysége kiterjed a pénzforgalom lebonyolításától a költségvetési kifizetések ellenőrzéséig, amelyek meghatározók az állam életében. Fantasztikus megbecsülésnek, szakmai pályám megkoronázásának tartom, hogy felkérést kaptam az intézmény dinamizálására. Nem az ismeretlenbe ugrottam, a Diákhitel Központ Zrt. vezetőjeként szoros kapcsolatom volt a kincstárral, amely a diákhitelek számláit is vezette, rajta keresztül utaltuk a diákhitelt az ügyfeleknek.

Vélhetően akkor a kincstár problémáival is szembesült. Mi ma a legfontosabb megoldandó feladat?

Kiemelt feladatomnak tartom a kincstár szakmai tekintélyének megőrzését, megbízható működésének megtartását, egyúttal célom, hogy az intézmény az innováció és a szakmaiság jegyében még inkább megfeleljen a kor kihívásainak.

A kincstárral szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy a 21. századnak megfelelő informatikai biztonságot nyújtson.

A rendszeren keresztül történik az államigazgatás belső pénzügyi elszámolása, tavaly a Magyar Államkincstár a központi költségvetés végrehajtásának alapintézményeként több mint 28 000 milliárd forint kiadási előirányzat nyilvántartását és az előirányzatok felhasználásának pénzügyi lebonyolítását végezte. Mi utaljuk ki minden hónapban a 2,5 millió nyugdíjas járandóságát és 1,3 millió család költségvetési juttatásait. Nyugellátásokra és egyéb tartós ellátásokra a kincstár 2020-ban csaknem 4100 milliárd forintot fizetett ki. A családok támogatása érdekében a kincstár feladatainak ellátása egyre újabb elemekkel bővül, az otthonfelújítási támogatástól a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáig. Rajtunk keresztül történik az uniós támogatások kifizetése is.

Jelenleg is a Magyar Államkincstár végzi több mint 900 ezer állampolgár munkabérének számfejtését.

Emellett már-már klasszikus banki működést is biztosítanunk kell, hiszen országos hálózatunkon keresztül zajlik például a lakossági állampapír-értékesítés zöme – 520 ezer állampapírszámlát vezetünk.

A kincstár jelenlegi szervezete mennyire alkalmas arra, hogy megfeleljen e kihívásnak?

A Magyar Államkincstárban jelenleg csaknem hatezren dolgoznak.

Bizonyos területeken munkaerőhiány mutatkozik, más területeken pedig nem elég hatékony a munka.

A fiókhálózati munka folyamatosságát már korábban is belső átcsoportosításokkal, átképzésekkel sikerült megoldani, de további racionalizálásra van szükség. Az elmúlt hónapokban a korábban kinevezett, a munkáját április elsejével befejező miniszteri biztos és a megbízott tanácsadó cég közreműködésével elkészült a kincstári munka átvilágítása és egy javaslatcsomag, amely felvázolja a hatékonyabb működés irányait. Tartalmaz szervezeti és működési ajánlásokat, és például felveti, hogy érdemes lenne új, közös központot keresni a Budapesten nyolc helyszínen működő kincstári szervezetnek. Jelentős változásra van szükség.

Az a fő cél, hogy a kincstár minden területen a pénzintézetekkel egyenértékű szolgáltatást tudjon nyújtani.

Ennek már vannak előremutató elemei, például a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kifizető ügynökségi tevékenység, amelynek során tavaly zökkenőmentesen fizettünk ki közel 900 milliárd forint támogatást a gazdálkodóknak. De ilyen a MobilGazda szolgáltatás vagy az állampapír-forgalmazáshoz kapcsolódó WebKincstár online alkalmazás is. Ezen az úton kell továbbmenni, ennek a feladatnak az irányítására kaptam a felkérést.

A pénzintézeti szintű működés alapja, hogy végre funkcionáljon az ehhez szükséges számlavezető rendszer, amellyel nagyjából másfél évtizede adós a Magyar Államkincstár. Ebben lesz változás?

Az elmúlt évek egyik legnagyobb lemaradása épp ezen a területen érhető tetten. Bár sok fejlesztés történt ezen a területen a kincstárban, de nem hozták meg a kellő eredményt. Ugyanakkor meggyőződésem szerint erről néhány hét múlva már csak múlt időben beszélhetünk.

Május elsején elindul ugyanis az új pénzforgalmi számlavezető rendszer éles tesztje, és jövő január elsejétől a tervek szerint már a teljes, kincstár által kiszolgált területen működik az új, a mai követelményeknek megfelelő számlavezetési rendszer a hozzá kapcsolódó korszerű front-end ügyfélalkalmazással.

Milyen változásokat hoz az új rendszer?

Az egyik legnagyobb erénye az lesz, hogy a felhőbe költözik, azaz megfelelő azonosítás után minden érintett az interneten keresztül kapcsolódhat hozzá. Megteremtődik az utalások real time ellenőrzési lehetősége is. Az új rendszer alkalmas lesz arra, hogy csoportos utalások esetében a korábbi T+1 napos teljesítést napon belüli utalás váltsa fel, és lehetővé válik, hogy a Magyar Államkincstár ne csak a fogadói, hanem a küldő oldalon is csatlakozhasson az azonnali fizetési rendszerhez.

Az új számlavezető rendszerrel a kincstár nagyságrendileg több pénzforgalmi számla vezetésére is képessé válik.

Ehhez kapcsolódik a másik komoly fejlesztésünk: a belső adatok nyilvántartásának összevonása. Ma még külön rendszer kezeli a szociális támogatásokat, a nyugdíjakat, az önkormányzati és a mezőgazdasági támogatásokat. Tavaly a kincstár a központi alrendszerben 2470, míg az önkormányzati alrendszerben 12 165 számviteli egység adatszolgáltatását gyűjtötte össze. A következő időszakban összehangoljuk, egységesítjük e négy adattárház működését. Így komplexebb képet kaphatunk a folyamatokról, a kincstár pedig sokkal jobban el tudja látni a költségvetés végrehajtását támogató feladatát, az összefésült adatok révén sokkal komplexebb információt adhat a tervezéshez.

Előfordulhat, hogy a Magyar Államkincstár a lakossági ügyfeleknek az állampapírszámlákon túl is számlát vezet?

Bár elvem, hogy a kincstárnak modern pénzügyi szolgáltatóvá kell válnia, ez nem jelenti azt, hogy minden pénzintézeti szolgáltatást át tud venni a bankrendszertől. Ez nem is lehet célunk, hiszen más a feladatunk. Elsősorban a hozzánk rendelt pénzforgalmi feladatokat kell magas színvonalon és lehetőség szerint hiba nélkül elvégeznünk, s nagyon rövid időn belül alkalmassá tennünk a kincstári rendszert arra, hogy bármilyen, jogszabályi változás alapján történő módosulást haladéktalanul lekövethessünk. Ebbe beletartozik, hogy az új feladatok átvételének, az új jogcímen történő kifizetések megszervezésének azonnal meg kell történnie.

Mennyire tartja szükségesnek a kincstár megítélésének javítását?

Varga Mihály miniszter úr a kinevezésemkor azt mondta, számára a kincstár az informatikával egyenlő, s ezzel a véleménnyel maximálisan egyetértek. Ha problémamentesen működik az informatikai rendszer, akkor a kincstárról kevés szó esik, hiszen fontos háttérintézményként jól látja el a feladatát. Azon dolgozom a munkatársakkal – és a velem érkezett szakemberekkel –, hogy a következő hetek, hónapok fejlesztései révén sikerüljön minimalizálni az esetleges hibákat. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartom, hogy több területen is aktívabb szerepet vállaljunk. Meggyőződésem, hogy

a kincstárnak a jövőben még hangsúlyosabban kell részt vennie a pénzügyi tudatosságra nevelésben.

A kormányzati, államigazgatási döntések megalapozását támogató feladatkör erősítéséről már beszéltem. De legalább ilyen lényeges, hogy a kincstár eredményei és erényei is nagyobb hangsúlyt kapjanak, hiszen példátlanul szerteágazó, lényegében minden magyar ember számára nélkülözhetetlen munkát végzünk. Számos adat, információ csak nálunk áll rendelkezésre, fontos, hogy ezekről az adatokról és a munkánk eredményeiről a korábbiaknál gyakrabban tájékoztassuk a szakmai, máskor a szélesebb közvéleményt.