Ez valójában a gazdasági mutatószámokban is megmutatkozik. Magyarország és Szerbia az üzleti élet terén hosszú múlttal és széleskörű kapcsolatrendszerrel bír. Az utóbbi években a gazdasági kapcsolatok minden várakozást felülmúlva bővültek. A mostanáig kialakított kiváló politikai kapcsolatoknak köszönhetően kedvező üzleti környezetet sikerült létrehozni, amely a kereskedelem és a beruházások dinamikus növekedését eredményezte.
A kétoldalú áruforgalom értéke 2014 és 2019 között 50,3 százalékkal, vagyis 872,5 millió euróval emelkedett. 2020-ban a járvány ellenére tovább erősödtek a magyar-szerb kereskedelmi kapcsolatok. A kétoldalú áruforgalom 3,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, értéke megközelítette a 2,7 milliárd eurót. A magyar kivitel 3,6 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,7 milliárd eurót, míg az import 3 százalékos bővülést követően 960,2 millió eurót tett ki. A szerb külkereskedelemben Magyarország 2020-ban az ötödik legnagyobb exportőr volt. Az EU-s országok közül pedig a 3. helyen szerepel.
Szerbia a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések egyik kiemelt célországa. A Szerb Nemzeti Bank adatai alapján 2019-ben Magyarországról közel félmilliárd (472,3 millió) euró befektetés érkezett az országba. Ezzel – Hollandia és Oroszország után – a harmadik legjelentősebb befektető Magyarország volt Szerbiában.
Magyarország Kormánya a jelek szerint felismerte, hogy a nyugat-balkáni régió országainak fejlődése komoly potenciált hordoz a magyar gazdaság szereplői számára. Ez a régió lett az első Kárpát-medencén túli, befektetés-ösztönzést célzó támogatási program fókuszterülete.
Eközben a szerb gazdaság is a vártnál gyorsabban bővül: az első negyedévben mért 1,7 százalékos bővüléssel és a trendek előrevetítése alapján 6,5-7 százalékos GDP növekedést várnak éves szinten. Az elnök szerint mindez jelentős bér- és nyugdíjemelést eredményezhetne, és egyben hatalmas siker lenne, hiszen Szerbia a legjobbak között lenne ezzel Európában is. Szintén az elnök szerint a nagy állami beruházásoknak és a magas szinttű külföldi tőkebefektetéseknek köszönhető a növekedés.
Az idei év első öt hónapjában 99,8 milliárd dináros köztársasági költségvetési hiány valósult meg Szerbiában - közölte a pénzügyminisztérium. A január-május időszakban a bevételek 533,8 milliárd dinárt, míg a kiadások 633,6 milliárd dinárt tettek ki. Májusban 59,5 milliárd dináros hiány valósult meg. Míg májusban 106,5 milliárd dinár állami bevétel valósult meg, addig a kiadások összege 166 milliárd dinár volt.
A bevételekből az adóbevételek 92,9 milliárd dinárt tettek ki, amely összeg legnagyobb részét, vagyis 47,5 milliárd dinárt a forgalmi adóbevételek képeztek, míg a jövedéki adókból 23,3 milliárd dinár származott. Ugyanakkor a nem adókból származó bevételek 13,2 milliárd, valamint az adományokból származó bevételek 0,4 milliárd dinárt tettek ki.
Májusban a 166 milliárd dináros kiadásból az alkalmazottakra fordított kiadások 27,2 milliárd dinárt tettek ki, a támogatások kifizetése 27,7 milliárd dináros kiadást jelentett, az egyéb kiadásokra pedig 25,2 milliárdot költött az állam. Az előző két kategóriából kerültek kifizetésre a járvány hatásainak leküzdését szolgáló segélyek a gazdaság és a lakosság részére.
A kiadások további részét a tőkekiadások képezték 23,8 milliárd dinár értékben, a szociális transzferek pedig 11,2 milliárdba kerültek az államnak május hónap folyamán.
A január-május időszakban a fiskális deficit 66,1 milliárd dinár volt, míg az elsődleges költségvetési hiány 4,8 milliárdot tett ki.
A felülvizsgált államháztartási költségvetési végrehajtási terv szerint 120,1 milliárd dináros költségvetési hiányt irányoztak elő erre az időszakra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.