Mesterséges intelligencia az olimpián: a sport és az adatok elválaszthatatlanok
Amikor a 2020-as olimpia a koronavírus-járvány miatt a tervezettnél egy évvel később érkezett Tokióba, 200 nemzet több mint 11 ezer sportolója 42 színhelyen, 41 sportágban mérte össze erejét. A halasztás és a járványelőírások korlátozásai miatti nézőhiány eredményeként a korábbi játékoktól megkülönböztette az MI-technológiák: robotok, viselhető érzékelők, a gépi tanulás széles körű alkalmazása, valamint a közhasznú elemzésre, feldolgozásra rendelkezésre álló adatok mennyisége is.
Fotó: Árvai Károly / Nemzeti Sport
Jól mutatja a változást, hogy a tokiói játékok dalát mesterséges intelligencia segítségével szerezték, miközben az olimpiai stadion fölé elhelyezett komplex geometrikus formákhoz a nyitóünnepségen 1800 LED-del és valós idejű GPS-szel felszerelt drónt használtak. A mesterséges intelligencia alkalmazásának négy fő területe a versenyek, a nézők elérése, a szervezés és üzleti hasznosítás volt.
MI a versenyek során: a teljesítmény támogatása
Az olyan viselhető eszközök, mint az intelligens talpbetétek és szenzorok, valamint a beépített csipekkel ellátott felszerelések nyomon tudják követni a játékosok adatait az edzések és mérkőzések során, ezzel is segítve az edzői stábot a következő játékról szóló döntésekben vagy a másik csapat játékának előrejelzésében. Az eszközökkel többek között a pulzusszám és a mozgás mérését végzik, így személyre szabott megoldásokat tudnak javasolni az edzésre, a pihenésre és a táplálkozásra. Az MI-technológiák formálják azokat a módszereket is, amelyekkel a sportorvosok és a gyógytornászok a sérülések megelőzésén és a játékosok gyorsabb gyógyulásán dolgoznak. Az MI segítségével lehetővé válik a sportolók fizikai tesztelése, a fáradtság vagy a stressz okozta sérülések korai jeleinek felismerésére.
Fontos kérdés, hogy az MI-technológia tisztességtelen előnyhöz juttatja-e azokat az országokat, amelyek elég gazdagok ahhoz, hogy megengedhessék maguknak az alkalmazását, és végül olyan egyenlőtlenségekhez vezet-e mindez, amelyek kiszorítják a fejlődő országokat. Az olimpiák szervezőinek keretet kell találniuk a technológia szabályozására, ahogyan azt a teljesítményfokozó szteroidok esetén is tették.
A mesterséges intelligenciának megbízhatónak és fairnek kell lennie mind a sportolók, mind a szurkolók szemszögéből nézve
– jelezte Hosszu Gábor, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának igazgatója.
MI a lenyűgöző nézői élményért
A 3D Athlete Tracking (3DAT) nevű technológiát először az amerikai atlétikai versenyeken alkalmazták, ez a fejlesztés mesterséges intelligenciával és számítógépes látásmóddal ellátott kamerákat használ, amelynek segítségével a nézőknek szinte valós idejű adatokat mutat a verseny közben. Egyúttal biomechanikai elemzést nyújt a sportolók sebességéről, arról, hogy ki van az élen, és a megtett, illetve fennmaradó távolságról. Mindezek a verseny közben és a visszajátszások során is megjelennek a képernyőn.
A 2028-as Los Angeles-i játékokra a fejlesztők az időméréssel, a pontozással, a mozgásérzékelőkkel és a helymeghatározó rendszerekkel kapcsolatos további innovációkat terveznek.
MI-támogatás a színfalak mögött
A sportolókat, a személyzetet, az edzőket és a közvetítőket Tokióba érkezésükkor a repülőtéren mesterséges intelligencia által vezérelt robotok fogadták, segítettek a csomagok elhelyezésében, a fordításban és az útba igazításban is.
A helyszínekre MI-vezérelt önvezető járművek szállították a sportolókat és hivatalos embereket, emellett a nagy versenyhelyszíneken a felszereléseknek a sportolókhoz való eljuttatására is bevetették a mesterséges intelligenciát. A szálláshelyekre és a helyszínekre belépő sportolók, önkéntesek, médiadolgozók és a személyzet arcfelismerését is MI-technológia végezte, ezzel növelték a biztonságot. A közönség informálása, kezelése és az intelligens jegyértékesítés valószínűleg mindennapos lesz a sportlétesítményekben.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A reklámbevételek maximalizálása
A tokiói olimpia nézettségének növelésére is használtak MI-eszközöket, ennek is betudható, hogy a reklámhelyek elég busás áron,
több mint 1,2 milliárd dollárért keltek el.
Az NBC Universal a hirdetőket abban támogatta, hogy célzott üzeneteiket a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében küldjék ki. A nyelvi feldolgozó eszközök beszéd- és szövegfelismerést használtak arra, hogy a közönség hangulatáról információt gyűjtsenek, majd a gépi rendszerek dolgozták fel ezeket az információkat.
„Azok a sportrajongók, akik élőben követik az olimpiát és más nagy sporteseményt, mindazt a kényelmi és biztonsági funkciót élvezhetik, amit az új technológia nyújt. Ilyenek a digitális pénztárcák, érintkezésmentes ételrendelési és -átvételi lehetőségek vagy az arcfelismeréses beléptetés.”
A tévén, okoseszközön keresztül kapott összes MI-alapú statisztika és analitika, az okoskamera-rendszerek a közvetítéseket teszik egyre izgalmasabb élménnyé
– magyarázta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.