Más csapat lett az Inter Miamiből, mióta Lionel Messi odaszerződött: a bajnokságban az utolsók között kullogó klub megtáltosodott, megnyerte a mexikói csapatokkal közös Ligák Kupáját, és döntőbe jutott az Amerikai Kupában is. Ám még fontosabb, hogy bankot robbantott, amivel a többi klub is jól jár, Messinek pedig még a visszavonulása után is jön majd a pénz.
Az észak-amerikai labdarúgó-bajnokság, a Major League Soccer (MLS) érdekes jószág, mert a fizetési sapka mindössze 5,21 millió dollár (1,9 milliárd forint), az egy játékosra költhető maximum pedig 651 250 dollár (231,6 millió forint) évente és csapatonként. Adja magát tehát a kérdés:
az Inter Miami mégis mivel tudta meggyőzni a focitörténelem egyik, ha nem a legjobb játékosát, hogy Floridába költözzön, és ne Cristiano Ronaldo nyomdokain Szaúd-Arábiába?
Nos, az iméntiek tudatában meglepő lehet, de a leginkább pénzzel, mivel az MLS-ben létezik a „David Beckham-szabály”, ami azt takarja, hogy három játékos fizetése nem tartozik a fizetési sapka alá. Messi (valamint másik két régi cimborája, Jordi Alba és Sergio Busquets) elé tehát olyan szerződést tehettek le, amelyet vastag ceruzával szerkesztettek – olyan vastaggal, hogy az Apple kellett hozzá.
A Miami két és fél évre összesen 125–150 millió dollárt (42,7–53,4 milliárd forintot) ad Messinek, ám ez messze nem minden.
A világ legértékesebb cége, az Apple tavaly lett az MLS közvetítési partnere, amiért évi átlagban 250 millió (88,9 milliárd forint), összességében 2,5 milliárd dollárt (889,1 milliárd forintot) fizet a következő évtizedre. Ez nyilván tetemes bevételnövekedést jelent a ligának, amely 60–65 millió dollárt (21,4–23,1 milliárd forintot) kapott eddig az ESPN-től, illetve a Fox és a Univision párosától évente. De az Apple még Messinek közvetlenül is fizet, méghozzá azon új felhasználók előfizetései díjai után, akik az ő érkezése után vásárolták meg az Apple TV-n belül a fociközvetítésekhez létrehozott MLS Season Pass-csomagot.
Elsőre úgy tűnhet, az Apple kissé túllihegte a helyzetet, hiszen az MLS majd’ minden összevetésben le van maradva az úgynevezett major sportok, azaz az amerikaifutball-, a baseball-, a kosárlabda- és a jégkorongbajnokságtól. Egy adat kivétel, ez viszont nagyon is fontos:
az MLS követőtáborának az átlagéletkora a legalacsonyabb, 70 százalék tartozik a nyolcvanas, de még inkább a kilencvenes vagy ezredfordulós években születettekhez.
Őket akarja megfogni az Apple például a dokumentarista minisorozattal, amelyet Messi útjáról készít a tavaly megnyert világbajnokságig, és itt sem aprózta el, mert a produkciót a Ryan Reynolds és Rob McElhenney birtokolta walesi kiscsapat, a Wrexham történetét feldolgozó stáb gyártja.
Áttételesen pedig arra hajt az Apple, hogy olyan piacokon is növelje a hagyományos termékei eladását, ahol elmaradásban van. 2023 második negyedévében a 94,84 milliárd dolláros (33,7 ezermiliárd forintos) összbevételből 51,33 milliárd dollár (18,6 ezermilliárd forint) származott az eladott iPhone-okból, amelyek az Egyesült Államokban már kiadják a mobilállomány felét, viszont Dél-Amerikában még az Android-telefonok a piacvezetők. De mégis kivel lehetne megváltoztatni ezt a helyzetet, ha nem az argentin világsztárral, Messivel?!
Az említett MLS Season Pass-előfizetések száma egyébként júniusról júliusra 700 százalékkal ugrott meg, az Inter Miami közösségimédia-elérése is kilőtt – csak Instagramon egymillió alattiról 14,8 millióra nőtt a követői létszám –, Messi bemutatkozására
19 ezerről 21 ezresre bővítették a Miami jelenlegi, még ideiglenes stadionját, ahol végül 23 737 dollárért (8,4 millió forintért) kelt el a legdrágább, első soros jegy
– a feketepiacon viszont 110 ezer dollárért (39,1 millió forintért).
Az első idegenbeli fellépésére is tíz perc alatt eladták az összes jegyet, amiből persze nem volt sok, mivel a Dallas arénája is csak 20 500 férőhelyes, úgyhogy a hivatalos újraértékesítő-platformokon 9000 dollárt (3,2 millió forintot) is fizettek egy tikettért.
Ebből is érződik, milyen szélsőséges az MLS, hiszen több csapat a külön a labdarúgásra épített stadionokban játszik, néhány viszont a városi amerikaifuftball-arénában, vagy a New York City FC esetében a Yankees baseballstadionjában, amelyek 60-80 ezresek. Természetesen ezeket nem töltik meg minden alkalommal az MLS-csapatok, de a rangadókon igen, és Messi nyilván ebbe a kategóriába emeli a Miami elleni meccseket is.
A Chicago Fire, amely a 61 500 férőhelyes Soldier Fielden játszik, és október 5-én fogadja Messiéket, jegybevételi csúcsot dönthet.
Az argentin világklasszis érkezésének június 7-i bejelentése előtt 8000 eladott belépőnél tartottak, fél nappal később 18 ezernél, mostanra pedig garantált a telt ház.
Az árak 189 dollárnál (67 ezer forintnál) kezdődnek, de akad 3500 dolláros (1,2 millió forintos) is, úgyhogy a főnökség 7-10 millió dolláros (2,5-3,6 milliárd forintos) bevétellel számol, ez pedig több, mint a csapat összes többi hazai bajnokijának a bevétele együttvéve.
Pénzesőre számíthat szeptember 16-án az Atlanta United is, amelynek a stadionjába, ha megnyitják a felső emeletét, akkor 70 ezernél is többen férnek be, és ez még alacsonyabb árakkal is hasonló profitot termelhet.
Ennek pedig mindenki örül, hiszen az MLS-t úgy tervezték meg, hogy megosszák a bevételeket és a veszteségeket is, hogy mindenképp fennmaradjon a liga.
A Sportico felmérése szerint eddig a következő volt a bevételi rangsor a bajnokságok csapatai között:
De most nem kesereg, hanem örömében tapsol az összes csapattulajdonos, hiszen Messi és a Miami hátán felmászhat és gazdagodhat az egész mezőny. A tavaly update-elt jegybevétel-megosztási rendszer szerint például az eladott tikettek nyomán az első 30 ezret követően 10, afölött 33 százaléknyi bevételt a közösbe kell betenni. Amikor tehát Messi miatt telt ház lesz Chicagóban és Atlantában, az összes tulajdonos dörzsölheti a tenyerét.
Hacsak éppen nem egymással játszanak a hét végén, akkor a tulajok mind partnerek. Szurkolnak egymásnak
– összegzett Gary Stevenson, a liga második embere, és hasonló húrokat pengetett a Houston Dynamót birtokló Ted Segal is: „Én személy szerint nagyon hálás vagyok a Miami tulajdonosainak, a Mas testvéreknek és David Beckhamnek, hogy sikerült megkötniük ezt az üzletet. Ezzel fenntartható a liga lendülete.”
Ha pedig ismét szóba került Beckham: nos, amikor ő megérkezett Amerikába, abban maradt a ligával, hogy később 25 millió dollárért (8,9 milliárd forintért) cserébe maga is klubot alapíthat, ez lett a Miami. Ám közben felmentek az árak: a New York City 100, a Cincinnati 150 millió dollárt fizetett 2015-ben, illetve 2018-ban. Ugyan ez alapján vitatható lenne, hogy anno az MLS jó üzletet kötött-e Beckhammel, de ha azt vesszük, hogy ezáltal kerülhetett most Messi is az MLS-be, már nincs kérdés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.