A blokklánc nem egyenlő a bitcoinnal

Magyarország szeretne valamilyen módon a középpontjába kerülni a blokklánc-technológia térnyerésének Európában, de legalábbis a régióban – fogalmazott Farkas Gábor, a PwC adószakértője. Elmondta, hogy

a blokklánc elterjedéséhez biztonságos és érthető környezetre van szükség,

ehhez pedig az kell, hogy lehessen ezeket a rendszereket auditálni. Adózási szempontból világosan érthetőnek kell lennie – emelte ki az adószakértő, hozzátéve, hogy itt például olyan adókedvezmények kiaknázására kell gondolni, amelyek már mai szemmel is benne vannak a jogszabályi környezetben.

Debreczeni Barnabás, a Shinrai ügyvezetője azzal a hasonlattal állt elő, mely szerint

a pénz olyan a blokkláncnak, mint az email az internetnek – mindkettő költségek nélkül küldhető az adott rendszerben.

Szerinte a kockázati tőkepiac teljes felforgatása zajlik, hiszen a blokklánc-technológia révén bárhol lehet tőkét bevonni, a megtakarításokat szinte bárhonnan bárhová be lehet fektetni.

Más területeken még nem hódít a blokklánc

A blockchain körül most a legnagyobb sztori valóban a pénzügy – jelentette ki Csabai Csaba, az Income Locker ügyvezetője. Úgy véli, maga a blokklánc nem feltétlenül a pénzügyre jött létre. Más területeken a technológia felhasználása még gyerekcipőben jár, míg a pénzügyben már közel 9 éve jelen van – tette hozzá.

A kriptopénzek kapitalizációja 350 milliárd dollár felett jár, de Csabai szerint nem is ez a nagy szám, hanem az, hogy napi szinten viszont 21 milliárd dollár forog a piacon.

Vesszős Gergely, a Set Group innovatív technológiákért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy

a blockchain nem egyenlő a kriptovalutákkal.

A blokklánc-technológiát teljesen elvonatkoztatnám a bitcointól, a pénzpiac ugyanis csak nagyon kis részét teszi az ki. Ugyanakkor Vesszős szerint a technológia mögötte alkalmas lehet arra, hogy az ellenérdekelt felek alkalmazzák azt például például szerződéskötésekkor: a pénzpiac esetében az okos szerződések révén például munkaerőt spórolhatnak a cégvezetők.

Jelenleg semmi sem garantálja azt, hogy a bitcoin árfolyama holnapra 1200 dollárra essen,

ahogy az is előfordulhat, hogy két nap alatt megduplázódik, ez jelenleg szerencsejáték – hangsúlyozta Vesszős Gergely, aki szerint viszont akik anno bányászták a bitcoint, ők nagyon jól járhattak.

Debreczeni Barnabás szerint ugyanakkor

kár beszélni a blockchainről kriptopénz nélkül.

Úgy véli, hogy enélkül minden egyes előnyét eldobjuk a technológiának.

Vesszős szerint a jövő már néhány országban elkezdődött ilyen szempontból: az autók előtörténetét például elkezdték felfűzni a blockchainre, ezáltal is ellehetetlenítve a csalókat, akik így már nem tudják visszatekerni a kilométerórát, míg máshol a földnyilvántartásokat vezetik blokkláncon.

Szerinte az állam egy-két éven belül meg fog jelenni ezen a piacon: Vesszős úgy véli, hogy

a közpénzek elköltését is át lehetne vezetni blokklánc-technológiára, így még átláthatóbb lehetne az állam működése, nyomon lehetne követni, hogy mire mennek el az adóforintok.

Farkas Gábor szerint a bizalom a legnagyobb kihívás amit ezeknek a szolgáltatóknak ki kell vívniuk, hogy elfogadott legyenek. Ha lenne egy olyan keretrendszer, ahol lehetne ezeket a rendszereket auditálni, akkor az már sokat lendítene a bizalmon – tette hozzá. Úgy véli továbbá, hogy kormányzati szinten is többet kellene kommunikálni: példaként azt hozta fel, hogy már a mostani jogrendszer is alkalmas arra, hogy valaki leadózza a kriptopénzek után szerzett jövedelmét.

(A beszélgetés moderátora Czeglédi Tamás, a Blockchaineum társalapítója volt.)