Így nyaralnak a magyarok

Az elmúlt évtizedekben az utazás és a turizmus egyre nagyobb méreteket öltött és sajátított ki magának a gazdasági szektorból: a világ GDP-jének 10 százalékát teszi ki. Sok embernek a turisták jelentik a legfőbb bevételi forrást, ami egyrészt pozitív hatással bír, másrészt egyes helyeknek – például Velence vagy Dubrovnik – kifejezetten problémát okoznak az odalátogató turisták.

Nem csoda, hiszen manapság a világ egyik pontjáról a másikra utazni könnyebb, mint bármikor valaha – így az emberek is többször kelnek útra. A World Tourism Organization előrejelzése szerint a turisták érkezéseinek száma (azaz, megérkezés) 2030-ra eléri az 1,8 milliárdot. Európa még mindig a legnépszerűbb desztinációk között szerepel, de Ázsia évről évre egyre kedveltebb és növekvő érdeklődést mutatnak a térség irányába a turisták.

Vajon ezek a trendek milyen hatással vannak a magyar utazókra? A Picodi elemzői ennek mélyére ástak: a szokásokat és preferenciákat vették górcső alá.

Legkedveltebb helyszínek

Kérdőíves felmérésünkből kiderült, a magyarok többsége (64 százalék) a belföldi, 36 százaléka pedig inkább külföldi pihenést részesíti előnyben.

Leginkább belföldi pihenést preferálnak Indonéziában, Olaszországban, Törökországban és a Fülöp-szigeteken élők.

Ritkán, de akkor hosszabb időre

Mikor mennek nyaralni, pihenni a magyarok? A szezon előtti és utáni hónapok továbbra is hódítanak világszerte, hiszen a jóidő még szinte garantált, az árak viszont alacsonyabbak. Ebbe a trendbe illik a magyaro százalék a (nyári) szezon ideje alatt, a maradék 17 százalék pedig csak az árat veszi figyelembe, és minél olcsóbban szeret utazni.

Ezek után a kérdés adott: mennyit szánnak/tudnak költeni a magyarok pihenésre? A válaszokból kiderül, átlagosan 155 ezer forintot költenek egy-egy utazásra. 12 százalék azt mondta, nem célja a spórolás, a többiek viszont ügyes trükkökkel kedvezményekre, vagy nagyobb ajánlatokra tettek szert. 49 százalék például jó előre megveszi az utazáshoz szükséges jegyeket, 50 százalék pedig idejekorán lefoglalja a szállást.

Úgy tűnik, a magyarok a hosszabb kikapcsolódás mellett teszik le a voksukat: a válaszadók 55 százaléka körülbelül egy hétre, 27 százalék két hétre vagy még hosszabb időre, 18 százalék pedig csak pár napos (kevesebb, mint egy hét) időre szakad el a munkától. További érdekesség, hogy 51 százalék évente csak egyszer megy nyaralni, 33 százalék kétszer vagy annál többször, 16 százalék pedig kevesebb, mint évente egyszer indul útnak.

Kivel utaznak legszívesebben? A többség családdal vagy partnerrel/házastárssal (53 százalék és 32 százalék ), 13 százalék barátokkal, 2 százalék pedig egyedül szeret nyaralni.

Önálló szervezés

Azt már tudjuk, hogy mikor és mennyiből utaznak a magyarok, de vajon ki szervezi utazásaikat? Az elsöprő többség azt válaszolta (91 százalék), hogy önmaga intéz mindent és csak 9 százalék veszi igénybe az utazási irodák szolgáltatásait.

Szeretnének ugyanis a magyar turisták mindent a saját igényeikhez igazítani és így olcsóbban is jönnek ki – derült ki a felmérésből (59 százalék és 33 százalék). Azok, akik utazási irodával, vagy szervezett utazáson vesznek részt azt mondták, azért választják ezt a formát, mert kényelmesebb és biztonságosabb (28 százalék és 54 százalék).

Utánajártunk, hogy a magyarok a már jól ismert helyekre szeretnek visszatérni, vagy új helyet szeretnek-e felfedezni. A felmérés szerint a többség (67 százalék) inkább új helyeket részesít előnyben és csak 33 százalék választ olyan célirányt, ahol már járt korábban.

Vajon a nők és a férfiak másképp szervezik-e utazásaikat? Úgy tűnik, a nők spontánabbak és önállóbbak, ha utazásról van szó. A nők és a férfiak ugyanakkor abban egyetértenek, hogy jó előre meg kell szervezni mindent (79 százalék és 77 százalék).

Napozás Balin, Párizs zegzugos utcái, vagy Ausztrál partok? Amikor azt kérdeztük, hová utaznak a legszívesebben, a magyarok több mint fele (59 százalék) tengerpartot, kedvenc tevékenységeként a strandon henyélést jelölte meg. Ezt követi a városnézés (28 százalék) és az aktív pihenés (például sport) 13 százalék.

Ha Rómában vagy, tégy úgy, ahogy a rómaiak – tartja a népszerű mondás. Ugyanakkor ez a nyaralások alkalmával változhat, kifejezetten a közlekedést és az ételeket illetően. A válaszadók 68 százaléka jelölte csak meg a helyi tömegközlekedési eszközöket, mint preferált eszközt, 20 százalék inkább autóbérlés mellett teszi le a voksát és 10% ül csak taxiba. Az ételek kapcsán 43 százalék mondta, hogy a helyi specialitásokat részesíti előnyben, 23 százalék ismert ételeket kínáló helyeket választ és 12 százalék magának készít harapnivalót.

A nyaralás – elvileg – a pihenésről kell, hogy szóljon és a legkevésbé sem a munkáról, ügyintézésről. Ugyanakkor úgy tűnik, a magyarok 14 százaléka képtelen elszakadni munkájától és még szabadságuk alatt is ellenőrzi e-mailjét vagy bonyolít munkával kapcsolatos telefonhívásokat.

Trendek világszerte

39 ország lakóinak utazási szokását vettük szemügyre – ezen belül a költéseket is. A válaszok alapján felállított lista szerint a magyarok átlagosan 155 000 forintot költenek (ami euróban ez körülbelül 482) – ezzel a középmezőnyben végeztek. A lista élén az ausztrál turisták állnak, ők 1350 eurót költenek szabadságukra, őket követik a Hongkongból és Finnországból utazók.

A legkevesebbet az indiai és a pakisztáni turisták tudnak utazásra fordítani, 185 és 170 eurót.