A vártnál kevesebb pluszenergia kell

Magyarországon 2020-ban és 2030-ban is kevesebb energia fogy annál, mint amennyit a 2011-ben megfogalmazott Nemzeti energiastratégia feltételezett – vetítik előre a stratégia napokban módosított adatai, amelyeket a Magyar Közlöny ismertetett. Az eredeti dokumentum három forgatókönyvvel dolgozott, ebből a mostani kormányrendelet kettőt írt fölül: azt, ha semmit nem teszünk a helyzet megváltoztatásáért, ennek „ölbe tett kéz” (BAU) a neve, illetve azt, amikor lépünk is a cél érdekében, ez a „közös erőfeszítés” forgatókönyv, azaz a Policy.

A 2011-es táblázat szerint „ölbe tett kézzel” azt érjük el, hogy 2020-ban 1349, 2030-ban pedig 1476 petajoule (PJ) lesz az ország elsődlegesenergia-felhasználása.

A 2018-as adat már 1187, illetve 1411 PJ-t tartalmaz, vagyis az első esetben a korábban jósoltnál 12, a másodikban 4,5 százalékkal kisebb értéket.

Egy másik fontos sor, a végső energiafogyasztás új számai az előzőktől 13, illetve 11 százalékkal maradnak el.

Más a helyzet a „közös erőfeszítés” forgatókönyv értékeivel. Ez esetben a 2020-ra várt elsődlegesenergia-felhasználás a 2011-ben feltételezettnél csak hajszálnyival lenne kisebb, a 2030-ra várt pedig annál kicsit még nagyobb is. Ám bármely új forgatókönyv számait bármely időtávra vetjük össze a régiekkel,

az újak is az energiaigény növekedését vetítik előre, csak szerényebbek a várakozásai.

A közlöny egyébként nem az eredeti energiastratégia számait közli alapadatként, hanem a 2015-ös tényszámokat. A helyzet így sem más: az energiaigény lassan, de nő.

Mindkét forgatókönyv mellett vannak felhasználási részadatok is, de ezek régi és új számai nem minden sor esetében hasonlíthatók össze. Néhol ugyanis eltér a 2011-es és a 2018-as sorok tartalma, ráadásul – mint a kormányrendelet írja – módszertani és más változások miatt a 2015-ös bázissal sem feltétlenül tökéletes az összevetés.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja