Felfelé kezdett terjeszkedni a belváros

A kormány kitárta a kaput a tetőtér-beépítők előtt, amikor márciusban módosította a fejlesztéseket eddig kordában tartó, az érdekeltek szerint inkább gúzsba kötő szabályozást.

A kötelező parkolóhely-megváltás vagy éppen a terjeszkedést ellehetetlenítő maximális lakásszám és egyéb előírások megváltoztatása többek szerint annak érdekében történt, hogy a társasházak hozzájussanak a felújításukhoz szükséges forráshoz.

Másrészt foghíjtelkek híján a belvárosban a tetőtér-beépítés az egyetlen lehetőség az építkezésre.

A tetőtéri lakások presztízse olyannyira megnőtt az elmúlt egy-másfél évtizedben, hogy mára az ingatlanpiac különleges termékeivé váltak.

A penthouse lakások átlagára majdnem minden kerületben átlépte az egymillió forintot négyzetméterenként, de a hagyományos tetőtéri lakások hirdetéseiben is egyre gyakoribb az ehhez közelítő, sőt, az I., az V. és a VI. kerületben az ezt meghaladó szint is azon adatsor szerint, amelyet az Ingatlan.com a Világgazdaságnak gyűjtött össze.

A kínálat szűkül, így a beépíthető tetőterek ára helyenként egyetlen év alatt is százezrekkel drágult négyzetméterenként. A budapesti kínálati átlagár a 2018. nyári 399 ezer forintról ez év július végére 500 ezerre ugrott.

A tetőterek beépítése mellett szól egyes belvárosi épületek állapotának romlása, ugyanis az ilyen épületekben vannak alig több, mint százezer forintos négyzetméteráron kínált, nagy alapterületű tetőterek.

Persze ezekben, a lakáspiacon már-már telekáron kínált ingatlanokban szinte mindent a beruházóknak kell kialakítaniuk.

E „telkek” 20-30 méter magasan vannak. A tetőtéri lakáskínálat a II., III. és XVI. kerületben a legnagyobb, az V. kerületben a nyár közepén nem volt eladó beépíthető tetőtér, a VI. kerületben csak egy, a VII. kerületben pedig kettő.

A beépítéssel bő 10-15 százalékos árprémium érhető el – közölte Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője az érintett budapesti piacot elemezve.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatják