A járvány következtében tavaly ötödével kevesebb könyv jelent meg Magyarországon, a könyveladásból származó hazai árbevétel pedig 15-20 százalékkal esett – mondta a Világgazdaságnak Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke. A nagy hálózatban működő könyvesboltok jobban állták a sarat, ezeknek a bevételei 10 százaléknál kisebb mértékben csökkentek.
2019-ben a hazai könyvforgalom meghaladta az 55,5 milliárd forintot, a tavalyi adatok még csak most érkeznek be az egyesülethez a szakmától.
A MKKE-hez tartozó 130 könyvkiadó a hazai könyvtermés több mint 90 százalékát viszi a piacra – mondta Gál Katalin. A tavaly októberben 59 kiadó válaszai alapján készült helyzetkép szerint
az elmúlt év első kilenc hónapjában a kiadók 62,71 százalékának csökkent a könyveladásból származó árbevétele, a címszámok, vagyis az újonnan megjelent könyvek száma pedig a kiadók 76,27 százalékánál esett.
Az utolsó negyedévre tervezett és már megjelent címek száma az 59 kiadó 66,1 százalékánál zsugorodott, és 11 kiadónál (18, 6 százalék) nőtt az előző évhez képest.
A tavalyi évet értékelve az MKKE elnöke elmondta: a január és a február jól indult, de március közepén beszakadt a könyvpiac, ekkor tört ki a járvány Magyarországon. Bezártak a könyvesboltok, gyakorlatilag lenullázódott a bolti könyvértékesítés. A webshopok forgalma ugyanakkor felpörgött, ez igaz a nagy webáruházakra és a kiadói webshopokra is. Ezt támasztja alá a Tárki tavaly nyári kutatása is, amely szerint a rendszeres könyvvásárlók nagy része (88 százaléka) egyaránt szívesen vásárol könyvesboltban és online. Ugyanakkor
az e-könyvek piaca tavaly sem ugrott meg, a könyvolvasóknak továbbra is csak a 2 százaléka vásárol e-bookot.
Ez az MKKE elnöke szerint azzal is magyarázható, hogy még mindig 27 százalékos általános fogalmi adó (áfa) terheli a digitálisan olvasható kiadványokat. Ez pedig még inkább megnyitja a teret a torrentoldalakról letölthető könyveknek.
Gál Katalin kiemelte: tavaly a veszélyhelyzet miatt nem tudták megrendezni a könyvünnepeket, az áprilisi könyvfesztivált és a júniusi ünnepi könyvhetet sem, ráadásul a karácsonyi könyvroham is elmaradt. A nyári hónapok a könyveladások szempontjából nem szoktak derűsek lenni, a tavalyi nyár pláne nem volt vidám.
Nyílt az olló a kisebb és a nagyobb kiadók között, vagyis nagyon sok kisebb kiadó elveszítette az árbevétele felét, de akár a háromnegyedét is. Volt olyan is, amely ki is lépett a piacról.
A nagy kiadók terjesztőcégekhez kötődnek, ott kisebb volt a visszaesés.
A mikro- és kisvállalkozásoknak nagyon nagy szerepük van a szektorban, mivel ezek adják a magyarországi könyvpiac 40 százalékát, jellemzően nonfiction kiadványokon keresztül: ezek a vállalkozások dobják piacra a tudományos, ismeretterjesztő, művészeti könyveket és a szakkönyvek nagy részét is. Az MKKE információi szerint sok vállalkozás hibernálta a tevékenységét, és várja az újraindulás lehetőségét. Gál Katalin szerint az idei első, ténylegesen megtartható könyvünnep a június 10–13-i ünnepi könyvhét lehet. Az MKKE már le is foglalta Budapesten az esemény központi helyszínét, a Vörösmarty teret.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.