Százmilliárdokat költünk húskészítményekre

A feldolgozott hús maradt a legnagyobb forgalmú hazai élelmiszer-kategória, tavaly július és idén június között 285 milliárd forintért 166 ezer tonna húskészítményt értékesítettek a boltokban – osztotta meg adatait a Világgazdasággal a Nielsen. A piackutató szerint éves alapon – a hentesáru-szaküzletek eladásai nélkül – értékben 8, mennyiségben 1 százalékos a növekedés. Mennyiségben 20 százalékos piaci részesedéssel legnépszerűbb a virsli, ezt követi a párizsi (15 százalék) és a sonka (12), bevételek alapán ugyanakkor a sonka (16), a virsli (15) és a szalámi (14) hozza a legnagyobb pénzt. Mindkét szempont alapján 10 százalék alatt teljesít a felvágott, a szalonna, a száraz kolbász, a főzőkolbász, illetve a kenőmájas és a szendvicskrém eladása. A Nielsen szerint a gyártói márkák aránya értékben 64, mennyiségben 59 százalék volt a vizsgált időszakban, a húskészítmények 70 százalékát pedig 400 négyzetméternél nagyobb üzletben szerezték be a fogyasztók.

A minőség felé mozdultak el a vásárlók, de továbbra is fontos tényező az ár és a márka

– derül ki az áruházak válaszaiból. A láncok szerint a normál időszak másfélszeresére ugrik a forgalom a húsvéti, illetve a karácsonyi-szilveszteri időszakban. Előbbinél főként a sonka, utóbbinál a virsli iránti kereslet nő meg, nyáron pedig a szalámik, kolbászok és a grilltermékek kelendőbbek.

A húskészítmények többsége hazai előállítású, a Tesco 25-30 magyar partnerrel dolgozik együtt. A kapacitások esetenkénti szűkössége nem befolyásolja az ellátást – hangsúlyozták a hipermarket sajtóosztályán. A feldolgozott hús 90 százaléka magyar termék a CBA-nál, az Auchannál 80, a Lidlnél 60 százalék az arány. Utóbbi beszállítói programmal emelne a mutatón, aminek révén a magyar termelők az európai Lidl áruházak polcaira is eljuthatnak. Az Auchannál a tavalyi 6-8 százalékos forgalomnövekedés megismétlésére számítanak idén a húskészítmények terén. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója azonban 10 százalékos bővülést vár, ehhez a tavaszi áremelkedés is hozzájárul; úgy látja, a forgalom a magasabb hústartalmú árucikkek felé tolódik, amit a gyártók is követnek.

Egy számjegyű bővülésre számít idén a SPAR. Maczelka Márk kommunikációs vezető szerint a húskészítmények forgalma összefügg a vásárlóerő növekedésével. Kitért arra is, hogy maga a húskészítmény területe nemcsak húsból áll, hanem fűszerekből, adalékanyagokból, illetve további állati vagy mesterségesen előállított összetevőkből, amelyek százszázalékos elérhetősége belföldön nincs mindig biztosítva. Emellett az eredetvédett régióból származó termékeknél kell importtal számolni, ilyen például a feketeerdei vagy a pármai sonka. Megfigyelték, hogy enyhült a vásárlók árérzékenysége: bár 70 százalékuk még reflexszerűen az akciós terméket választja, a maradék 30 százalék árcímkétől függetlenül az egészségesebb, kevesebb adalékot tartalmazó terméket helyezi a kosárba.

A piaci átlag feletti növekedés­ében bízó Lidlnél az érlelt szalámik és kolbászok többsége magyar beszállítók hazai alapanyagaiból készül. Ám a virsliszegmensben magasabb a nyugat-európai részarány. Az áruházlánc igyekszik a változó fogyasztói igényekkel is lépést tartani, ezért már biohúskészítményeket is forgalmaz. Az ötven magyar beszállítóval kapcsolatban álló Auchannál is egyre többen keresik a magasabb minőségű termékeket és a különlegességeket. Adorján Abigél kommunikációs menedzser arról is beszámolt, hogy a grilltermékek forgalma májustól szeptemberig a legmagasabb, míg a szalonna és a zsír iránt jellemzően az őszi–téli időszakban nő meg a kereslet.