BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Minden egészségügyet érintő pályázatot kiírtak

Csaknem 164 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az egészségügy fejlesztésére a 2014–2020-as uniós ciklusban – mondta Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.

A konvergeciarégiók számára már az utolsó egészségügyet érintő pályázatot is meghirdették. Régiók tekintetében a Dél-Alföld volt a legaktívabb 77 pályázattal, a Dél-Dunántúlról 64, a nyugat-dunántúli régióból pedig a legkevesebb, 47 támogatási kérelem érkezett.

A Dél-Alföld régióból érkezett a legtöbb jelentkező a tenderekre
Forrás: MW

A 2014–2020-as uniós pénzügyi pályázati ciklusban az alapellátás fejlesztésére és a praxisközösségek népegészségügyi megelőző szolgáltatásainak fejlesztésére 7,1 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, népegészségügyi helyi kapacitás fejlesztésére 6,26 milliárd forint jut – ebből a járási egészségfejlesztési irodák létrehozását, fejlesztését támogatják.

Az Emmi a programoktól azt várja, hogy hozzájárulnak az alapellátás prevenciós szerepének erősödéséhez.

Például az idei évtől induló országos, célzott vastagbél-szűrőprogram anyagi hátterét két uniós program biztosította, összesen 6,57 milliárd forint értékben. A szűrést háziorvosokon keresztül szervezik, akiknek több mint fele önként jelentkezett a vizsgálat végzésére. A szűrőprogramok kiterjesztése azért is fontos, mert Magyarországon a halálozások egynegyedét valamilyen daganatos betegség okozza, évente tízezer új vastagbél- és végbélrákos esetet fedeznek fel, és sajnos ötezren bele is halnak a betegségbe.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) eredményei azt tükrözik, hogy az elmúlt hét év alatt érdemben nem változott a háziorvosi, szakorvosi szűréseken megjelenők aránya.

Tavaly a programban vizsgált személyek 17,6 százaléka jelent meg háziorvosi szűrésen, míg ötéves gyakorisággal a lakosság csupán 21,1 százaléka. Szakorvoshoz ennél többen mentek, minden ötödik ember évente, 31 százalék pedig ötévente keres fel valamilyen szakorvost.

Emlőszűrésre is a nőknek kevesebb mint a fele jár, pedig évente több mint nyolcezer új emlőrákos betegről számol be az Országos Onkológiai Intézet adatbázisa. A legtöbb új rosszindulatú daganatos beteget tüdőrákkal, bőrrákkal, valamint vastag- és végbélrákkal diagnosztizálják. A legnagyobb ütemben 2007-hez képest a bőrrákos betegek száma nőtt. Míg 2007-ben évente tízezer új bőrrákost regisztráltak, 2014-ben már hatezerrel több betegről tudtak a bőrgyógyászok. A daganatos megbetegedések túlélési esélye hazánkban a méhnyakrákos betegek között a legkedvezőbb. A betegek ötéves túlélési esélye közel 90 százalékos. Ugyanez nem mondható el a gyomorrákosokról, mert az ő ötéves túlélési esélyük 30 százalék körül alakul. Hazánkban évente 4500 új prosztatarákos beteg is bekerül a rendszerbe, és évente 1500 férfi bele is hal a betegségbe.

Harc folyik a daganatos betegségek visszaszorításáért

Megújították a szűrővizsgálati rendszert, de egyelőre a kormány még várja az eredményeket – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a WHO múlt heti konferenciáján. Hangsúlyozta: Magyarországon harc folyik a daganatos megbetegedések magas száma ellen, mivel évente 33 ezren halnak meg valamilyen rosszindulatú daganatos betegség miatt, ez pedig az összes halálozási ok egynegyede.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.